Van 12 olyan atlétikai világrekord, ami már legalább 30 éve vár arra, hogy megdöntsék
Az augusztus 19-én, szombaton elstartoló budapesti atlétikai világbajnokságon számos rekord megdőlhet, de nem kell hozzá különösebb szakértelem, hogy kijelentsük: a fennálló világcsúcsok többsége valószínűleg továbbra is érvényben marad.
Rekordmatuzsálemek
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség hivatalos nyilvántartása szerint kerek 40 éve – még Csehszlovákia színeiben – Jarmila Kratochvílová ért el olyan időt a 800 méteres síkfutás világbajnoki döntőjében, aminél máig nem futott gyorsabban senki ezen a távon a nők között. Mindennél többet mond, hogy az 1983-as 1 perc 53 másodperc 28 századmásodperces eredményénél egy másodperccel rosszabb a valaha mért második legjobb, amit a kenyai olimpiai bajnok, Pamela Jelimo teljesített 2008-ban.
1985 óta él a karrierje alatt 30 világrekordot felállító keletnémet Marita Koch 400 méter síkon elért csúcsa is: a 47,60 másodperces rekordját mindmáig képtelen volt bárki is megjavítani.
A férfiak mezőnyében a 2021-ben elhunyt Jurij Szedih világcsúcsa tartja magát a legrégebben: az akkor még szovjet színekben versenyző ukrán atléta az 1986-as stuttgarti Európa-bajnokságon 86,74 méterre dobta a kalapácsot, sorozatban harmadik világbajnoki címét megnyerve.
Az egykori NDK – a korabeli dopping-ellenőrzések ismert hiányosságai miatt sokat vitatott – sporteredményei közül a férfi diszkoszvetés 1986-os világrekordjai is megdöntetetlen maradt. Jürgen Schult 1986-ban Neubrandenburgban jutott el 74,08 méterig, aminél nagyobbat az eszközzel azóta sem dobott hivatalos versenyen senki. A női diszkoszvetés máig érvényes csúcsára a szintén keletnémet Gabriele Reinsch ért fel két évvel később – mindennél többet mond el az NDK sportvilágáról, hogy az ő diszkosza, ami ugyan hagyományosan könnyebb a férfiak által használtnál, közel három méterrel messzebbre repült, így a női világcsúcs ebben a számban máig 76,80 méter.
Utolérhetetlen vágták
A női 100 és 200 méteres női síkfutás világcsúcsait mai is az az 1998-ban elhunyt amerikai Florence Griffith-Joyner tartja, aki a rövidebb sprinttávon az olimpiai válogatón futott szédítő 10,49 másodpercet, a hosszabbikon pedig a szöuli olimpia döntőjében repesztett 21,34-et. A merészen hosszú, különböző színekben pompázó műkörmeivel divatot kreáló, Flo-Jo becenevű futó egyébként Szöulban a váltóban is aranyérmet nyert az amerikai csapattal.
Az alábbi két videón látható Flo-Jo azóta is megdöntetlen 100 és 200 méteren elért világrekordja:
Gigászi ugrások
Az ügyességi számokban is bőven akad szakállas világcsúcs. A kubai Javier Sotomayor páratlan pályafutását 1993-ban koronázta meg, amikor a 2 méter 45 centiméter magasságra helyezett lécet is átvitte a spanyolországi Salamancában rendezett nemzetközi atlétikai viadalon.
Sotomayor parádés technikával kivitelezett 2 méter 45 centiméteres ugrása mai szemmel nézve tényleg olyan mintha filmtrükk lenne:
Ahogy egyébként a bolgár Sztefka Kosztadinova az 1987-es római világbajnokságon ugrott 209 centiméteres magasságát sem tudta überelni mindmáig egyetlen női magasugró sem.
Bár nem ennyire látványos, de Galina Csisztjakova 1988-ban, szovjet színekben abszolvált 7 méter 52 centiméterét sem szárnyalta túl eddig még senki:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: