Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csak szerdán ismertette azt a Scientific Reports folyóiratban már februárban megjelent tanulmányt, amelyben Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kutatói a sportban jól ismert házigazdahatás új aspektusait vizsgálták.

Csurilla Gergely és Fertő Imre a hazai rendezéssel járó éremtöbbletet nemcsak az összes érem alapján becsülték meg, hanem a nemek közötti különbségeket is elemezték.

„Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakori érv, hogy a hazai pálya nyújtotta előnyöknek köszönhetően a rendező ország sportolói a megszokottnál több érmet tudnak nyerni. Számos tényezőt tulajdonítanak a hazai pálya előnyének, amelyek egy része empirikusan is bizonyított. Például a részvétel költségei minimálisra csökkennek, a sportolók az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek, a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók többnyire a hazai sportoló vagy csapat javára döntenek a kétes helyzetekben. Korábbi tanulmányok szerint e tényezők és a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt a rendező ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest” – olvasható az ELKH honlapján.

Csurilla és Fertő a házigazdahatás egyértelmű kimutatásához az olimpiai siker termelésének két legfontosabb tényezőjét, az egy főre jutó GDP-t és a népességet használták kontrollváltozóként. „ A kontrollváltozók nélküli alapmodellek azt mutatják, hogy a mintában szereplő országok a saját rendezés során a szokásos éremszámukhoz képest több érmet nyertek. Azonban ha a becsléseket nemek szerint külön-külön végezték el, az eredmények már meglehetősen vegyesek. A házigazdahatás még kevésbé volt egyértelmű, ha a modelleket az egy főre jutó GDP-vel, a népességgel és a »kommunista blokk« változóval egészítették ki. Az összes érem alapján, nemek szerinti bontás nélkül csak két házigazda ország esetében figyeltek meg szignifikánsan több érmet, és a házigazdahatás szintén csak két-két esetben volt szignifikáns, ha a férfi és a női éremszerzést külön vizsgálták. Egyértelműen csak a sydney-i és a londoni olimpiai játékok esetében volt kimutatható a házigazdahatás” – fogalmaz az ismertető.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hiába sok az egyetemista olimpikon, csak a hallgatók negyede mozog rendszeresen

Vajna Tamás tudomány 2022. február 27.

Az egyetemisták és főiskolások életmódjának ugyanúgy nem része a legalább heti 5 órányi sport, mint a magyarok többségének. Pedig a CEU Határtalan tudás sorozatának előadói szerint a fizikai aktivitás a legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze a testi, lelki és szociális jólétként meghatározható egészség megszerzésének és megőrzésének.

Kiszámíthatóvá váltak a focimeccsek, amin a játékosok túlfizetésének megszüntetésével lehetne javítani

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. december 17.

Egyre több pénz áramlik a fociba, ami növeli a klubok közötti gazdasági egyenlőtlenséget, így törvényszerűen egyre többször győzik le a nagy csapatok a kicsiket. Az elemzők szerint a pénz kiöli az izgalmat a játékból, ezért valamilyen módon szabályozni kell az elszabadult költéseket.

Szteroidok helyett génszerkesztéssel doppingolhatnak a jövő sportolói

Radó Nóra tudomány 2021. augusztus 6.

Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.