A hazai pálya előnye mégsem annyira egyértelmű, mint korábban gondolták
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csak szerdán ismertette azt a Scientific Reports folyóiratban már februárban megjelent tanulmányt, amelyben Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kutatói a sportban jól ismert házigazdahatás új aspektusait vizsgálták.
Csurilla Gergely és Fertő Imre a hazai rendezéssel járó éremtöbbletet nemcsak az összes érem alapján becsülték meg, hanem a nemek közötti különbségeket is elemezték.
„Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakori érv, hogy a hazai pálya nyújtotta előnyöknek köszönhetően a rendező ország sportolói a megszokottnál több érmet tudnak nyerni. Számos tényezőt tulajdonítanak a hazai pálya előnyének, amelyek egy része empirikusan is bizonyított. Például a részvétel költségei minimálisra csökkennek, a sportolók az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek, a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók többnyire a hazai sportoló vagy csapat javára döntenek a kétes helyzetekben. Korábbi tanulmányok szerint e tényezők és a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt a rendező ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest” – olvasható az ELKH honlapján.
Csurilla és Fertő a házigazdahatás egyértelmű kimutatásához az olimpiai siker termelésének két legfontosabb tényezőjét, az egy főre jutó GDP-t és a népességet használták kontrollváltozóként. „ A kontrollváltozók nélküli alapmodellek azt mutatják, hogy a mintában szereplő országok a saját rendezés során a szokásos éremszámukhoz képest több érmet nyertek. Azonban ha a becsléseket nemek szerint külön-külön végezték el, az eredmények már meglehetősen vegyesek. A házigazdahatás még kevésbé volt egyértelmű, ha a modelleket az egy főre jutó GDP-vel, a népességgel és a »kommunista blokk« változóval egészítették ki. Az összes érem alapján, nemek szerinti bontás nélkül csak két házigazda ország esetében figyeltek meg szignifikánsan több érmet, és a házigazdahatás szintén csak két-két esetben volt szignifikáns, ha a férfi és a női éremszerzést külön vizsgálták. Egyértelműen csak a sydney-i és a londoni olimpiai játékok esetében volt kimutatható a házigazdahatás” – fogalmaz az ismertető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: