Nyomtatott cipő, rugóláb, cápabőr: ha az arany forog kockán, nem létezik lehetetlen

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Tokióban zajló olimpiáról szóló hírek rendre megemlítik a technológia kulcsszerepét, de a sportolók felkészülését segítő orvosi analitikai eszközöknél vagy az élettani paramétereket edzés közben szondázó szenzoroknál sokkal látványosabbak azok a ruhadarabok és kiegészítők, amelyek viselőik teljesítményét hivatottak növelni. 

A kínai Anta Sports például 3D nyomtatással turbósította az ország 28 olimpiai csapatának sportruházatát. A tornászok és birkózók egyénre szabott mezei mellett az így készült speciális lábbelik a súlyemelőknél kétségkívül beváltak. Ők olyan cipőket kaptak, amelyek speciális anyaga akár az egytonnás terhelés esetén is stabilan tartja viselője lábfejét és bokáját. A súlyemelők mezébe épített, szintén 3D nyomtatással készített deréktámasz pedig a törzsizmok és a gerinc egyedi védelmét szolgálja.

A férfiak 73 kilogrammos súlycsoportjában világcsúccsal aranyérmes kínai Si Cse-jung a 3D nyomtatással készült cipőben és mezben július 28-án a tokiói olimpiánFotó: VINCENZO PINTO/AFP

Karcsúsított cáparuha

A 3D nyomtatás még gyerekcipőben járt, amikor a 2008-as pekingi olimpián tarolni készülő amerikai úszók már a válogató versenyeken is a brit Speedo új dresszében feszítettek. Többnyire csak a karokat és a hát egy részét szabadon hagyó verziót választottak, aminek felhúzása 15-20 percig is eltarthatott. Ragaszkodásuk nem volt véletlen: bár a Speedo csak 2008 februárjában mutatta be LZR Racer kollekcióját, az olimpia augusztusi kezdetéig 44 világcsúcsot döntöttek meg a sportágban, egytől egyig ebben a szerelésben. A sportszergyártó statisztikája szerint Pekingben 25-ből 23 volt a világcsúcsok aránya.

Ryan Lochte, Katie Hoff, Amanda Beard, Michael Phelps, Natalie Coughlin, Kate Ziegler és Dara Torres a cáparuha 2008-as februári bemutatójánFotó: MIKE STOBE/Getty Images via AFP

Az úszódressz anyagát az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA segítségével kísérletezték. A különleges, ultrakönnyű, ám nagyon erős műanyagból készült LZR Racer a siklási szakaszban 7,7 százalékkal, aktív úszómozgás közben átlagosan 5 százalékkal csökkentette a turbulenciát a hagyományos dresszekhez képest, elsősorban annak köszönhetően, hogy nem varrták, hanem ultrahangos hegesztéssel illesztették össze. A gyártó több helyre rétegelt poliuretán betéteket is applikált a ruhákba, amelyek fűzőként tették még áramvonalasabbá viselője testét. A betétek abban segíthettek, hogy összehúzták az izmokat, csökkentve az úszó testfelületét és így a közegellenállást is. A Speedo ugyanakkor úgy alkotta meg a kollekciót, hogy az ne növelje a felhajtóerőt – ezt ugyanis a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) már akkor sem engedélyezte, ahogy az úszó sebességét vagy állóképességét mesterségen növelő kellékeket sem. 

A fejlesztők a cápák csak elektronmikroszkóppal látható, hosszirányú – a vizet örvénymentesen elvezető – bordázattal rendelkező bőrét vették alapul, ami már az 1980-as években felkeltette az ergonómiával, az aero- és hidrodinamikával foglalkozó mérnökök figyelmét. Mint a kutatásokból kiderült, a tengeri ragadozó az izomzata mellett a W alakú, csúcsukkal az állat orra felé mutató pikkelyszerű képletekből álló kültakarója révén éri el akár óránkénti 75 kilométeres sebességét. 

Az egész testet fedő cáparuhát a FINA 2009-ben betiltotta, és ma már csak a biciklisekére hasonlító nadrág, illetve a hasonlóan száras, de a versenyeken a vállakat és a hátat nem takaró női úszódressz engedélyezett ilyen anyagból. A Tokióban népszerű vezető márkák Fastskin vagy Powerskin néven forgalmazott modelljei szinte egytől egyig a cápabőr mesterséges imitációi. 

Milák Kristóf a 200 méteres pillangó döntőjének megnyerése után július 28-ánFotó: OLI SCARFF/AFP

Pistorius rugólába és a Vaporfly-vita

A 2008-as nyári pekingi olimpián történt az is, hogy végül nem indulhatott az ép sportolók között a műlábakkal futó dél-afrikai Oscar Pistorius. A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) döntésének indoklása szerint a paraatléta szénszálas erősítésű, csúcstechnológiájú két műlába annyira jól sikerült, hogy az már tisztességtelen előnyt jelentett. A döntés alapjául szolgáló szakvélemény szerint a szénszálas protézissel nehezebben lehet ugyan a startnál elrugaszkodni, de aztán a sebesség 25 százalékkal kisebb erőkifejtéssel tartható fenn, mint ép versenyzők esetében. 

Oscar Pistorius a 400 méteres síkfutásban megnyert paralimpiai döntő után 2012-ben LondonbanFotó: IAN KINGTON/AFP

Pistorius, akinek születési rendellenesség miatt 11 hónapos korában mindkét lábát amputálni kellett, az izlandi Össur cég gyártotta alsóláb-protézisekkel 2011-ben mégis engedélyt kapott, így kvalifikálta magát a 2012-es londoni olimpiára, ahol a 400 méteres síkfutás selejtezőiben 45,44 másodperces idővel továbbjutott az elődöntőbe, ott azonban 46,54-es idővel a nyolcadik lett, így nem jutott tovább. (Az atléta 2013. február 14-én otthonában agyonlőtte barátnőjét, állítása szerint azért, mert betörőnek nézte. Pistorius azóta is börtönben van, miután 2017-ben a dél-afrikai legfelső bíróság 15 évre ítélte.)

A futóteljesítmény mechanikai segítségének kevésbé látványos, de annál többet vitatott példájával az amerikai Nike szolgált 2016-ban, miután a kenyai maratonista legenda, Eliud Kipchoge egy új cipőjüket kezdte tesztelni. A sportszercég már meglévő technológiákat ötvözött: a talp középső részébe applikált karbonszálas lemez, a cipőtalp habszerűen szivacsos anyaga és extrém vastag kialakítása már korábban is létezett, de így egyben nem. 

Technológiai rajz a Vaporfly-rólFotó: nike.com

A vaskos és magas talpú Vaporfly fantázianevű cipő pár év alatt teljesen felbolygatta a hosszútávfutást, miután kiderült, hogy bizonyíthatóan legalább 4 százalékkal jobb teljesítményre képesek benne a futók azoknál, akik más gyártók cipőit használják. A kritikusai szerint a karbonszálas betétekkel a talajtól való elrugaszkodás hatékonyságát jelentősen növelő cipő már-már a dopping kategóriába tartozik, ennek ellenére a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF)  tavaly januártól csak az olyan újabb modellek használatát tiltotta be az utcai futóversenyeken, amelyek talpvastagsága meghaladja a 40 millimétert, és nem csak egyetlen karbonszálas betétet építettek beléjük.

Így az olyan a hármas betéttel készült modellek sem engedélyezettek, mint amilyenben 2019 októberében Kipchoge a világon elsőként 2 órán belül (1 óra 59 perc és 40 másodperc alatt) teljesítette a maratoni távot Bécsben. Ahogy az sem, amelyben a szintén kenyai Brigid Kosgei döntötte meg a világrekordot, amikor 2 óra 14 perc 4 másodperces idővel futotta le a chicagói maratont.

Maratonfutók egy 2020-as japán versenyen, többségük Vaporfly-banFotó: NAOKI MAEDA/The Yomiuri Shimbun via AFP

Az IAAF érvényben lévő verdiktje szerint a korábbiaknál is hatékonyabb prototípusok használata sem engedélyezett, vagyis kizárólag olyan cipőben futható a maraton, amely legalább négy hónapja kapható a sportboltokban. 

Dopping vagy segítség?

A nemzetközi sportvilágban megoszlanak a vélemények a technológiai fejlesztésekről. Az edzésmunkát és a felkészülést segítő, akár a ruházatba épített diagnosztikai eszközöket például egyöntetűen üdvözli a szakma, arról azonban már hevesebb vita folyik, hogy miképpen tartható be az egyenlő pályák, egyenlő esélyek olimpiai alapelve. 

Az biztosnak látszik, hogy azok a sportolók, akik nem férnek hozzá a legújabb fejlesztéseken alapuló felszerelésekhez, vagy akik kevésbé kiváltságos háttérrel rendelkeznek, illetve kevésbé jól finanszírozott nemzeti csapatok tagjai, egyre kevésbé lesznek képesek érmekre váltani munkájukat. 

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) jelenleg ugyanis a sportági világszervezetekre bízza a szakterminológiában aktívnak nevezett ruházat és felszerelés szabályozását, és a gyakorlatban nem kezeli a biológiaihoz hasonló módon a technológiai teljesítménynövelést. 

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: