
Évtizedek óta nem volt ilyen rossz méztermés Magyarországon
Az akácméz gyakorlatilag eltűnt Magyarországról – állítja a méhészeti egyesület elnöke. Erről elsősorban az április fagyok, a kiszámíthatatlan időjárás és a méheket támadó atkák tehetnek.
Az akácméz gyakorlatilag eltűnt Magyarországról – állítja a méhészeti egyesület elnöke. Erről elsősorban az április fagyok, a kiszámíthatatlan időjárás és a méheket támadó atkák tehetnek.
Természetvédők üdvözölték a lépést, de szerintük annak nemcsak szántóföldi területekre kellene vonatkoznia, hanem városi terekre és parkokra is.
A beporzók napján nem csak a házi és vadméheké a főszerep: esős időben csigák, éjjel denevérek, távoli, zord helyeken kolibrik és poloskák segítik a növények szaporodását, de a szakirodalom még az embert is számon tartja a pollinátorok között.
Ezek a mikroméretű drónok jobban hasonlítanak a valódi méhekre, optimálisabb a repülési idejük, a sebességük, a pontosságuk, ami a gépi beporzásnál elengedhetetlenül fontos.
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
A dolgozók 3,5 centisek lehetnek, a királynő pedig majdnem 5. Egyelőre csak néhány példányt azonosítottak, és azokat is Spanyolországban, a kutatók szerint viszont minél hamarabb meg kell találni a fészkeket.
Nagy-Britanniában már szabadalmi oltalom alatt áll az a táplálékkiegészítő, amelyet a Rosario-i Egyetem kutatócsoportja fejlesztett.
A méhészkedő költő olyan komolyan veszi a dolgát, hogy egy babona ellenőrzése miatt egyszer még a méhek ivóvizébe is pelepisilt. Hamarosan megjelenő esszékötete, A méhészet művészete összefoglalja mindazt, amit az emberek és méhek kapcsolatáról tudni lehet.
A brit agrárkormányzat érvei szerint a piacon ez az egyetlen hatóanyag, amellyel védekezni lehet a cukorrépa legfőbb kórokozóját terjesztő kártevők ellen.
Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.
Az Egyesült Királyságban végzett szélcsatornás kísérletek azt mutatják, hogy már csekélyebb szennyezés mellett is felére csökkent a beporzók eredményessége.
A rejtély kulcsai a bányászméhek.
Az őshonos európai lódarázsnál kisebb és annál nem agresszívabb Vespa velutnia nem összekeverendő a kifejezetten veszélyes és kártékony óriás lódarázzsal.
Alexandra Daisy Ginsberg a berlini Természettudományi Múzeum kertjének megtervezésére készítette a programot, amivel bárki megnézheti, hogyan látják a méhek, a dongók és a pillangók a nekik szánt növényeket.
A 6-8 ezer éve háziasított rovarok évente több százmilliárdos hasznot hoznak, és egészen különleges képességekkel rendelkeznek. Az elmúlt két évtizedben méhcsaládok tízezrei váltak köddé világszerte.