Egy frissen publikált amerikai kutatás összefüggést talált a rovardolgozók átlagéletkorának drasztikus csökkenése és a teljes méhcsaládokat eltüntető rejtélyes kolóniaösszeomlások járványszerű terjedése között.
A Save Bees and Farmers kezdeményezés célja, hogy a jelenleg legálisan használható szintetikus növényvédő szereket kivonják a forgalomból.
A napokban jelenik meg Lars Chittka német etológus és viselkedésökológus kötete, amelyben az elmúlt 30 év méhkutatásait foglalja össze. Az eredmények alapján a beporzók nem csak hasznos, de érző és gondolkodó szuperélőlények.
Az ázsiai méhatka az utolsó olyan nagy méztermelő országba is betört, ahol idáig sikerült megfékezni a terjedését. Ausztrália nagy erőkkel küzd a Varroa destructor ellen, a méhészetekre nehéz idők várnak.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
A méhméreg a gyógyszergyártás fontos alapanyaga, de az összetevőit több környezeti tényező, valamint a méhek viselkedése is befolyásolja.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a laboratóriumi eredmények és a kockázatbecslés alapján, a káros növényvédőszer-maradék miatt rendelte el a szántóföldi növényállományok megsemmisítését.
A BeeFund nevezetű francia méhmentő alapítvány reklámarcával állítólag rovarirtószer végzett.
A begyűjtött és a fészek bejáratában módszeresen elhelyezett fekália a kutatók szerint eszközhasználatként definiálható. Ilyesmit vadon élő méhek esetében korábban még sosem figyeltek meg.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
A Debreceni Egyetem munkatársainak elemanalitikai kutatássorozata szerint a mézben jól kimutatható a mezőgazdasági talajok növekvő túlhasználata, az ólmozott üzemanyagok 1999-es betiltása vagy az 1950-től 1968-ig végrehajtott nukleáris robbantások nyomai.
A dolgozók testi jegyeit viselő mutáns méh krémsárga szemeivel tűnt ki a fekete szemű rajból. Nem tudni, mi idézte el a mutálódását, de az utóbbi időben egyre több hím és nőstény jellegzetességeket is mutató egyedet találnak az állatvilágban.
Az USA mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok szerint egyértelmű az összefüggés a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között.
A Szent István Egyetem április 30-án, a méhek napján ismertetett kutatása szerint a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdálkodás van a legjobb hatással a beporzó rovarokra.
Szent Bálinthoz a világ számos pontján a mai napig fohászkodnak a mézkészítők a bőséges méztermésért, és hogy vegye védelmébe méhcsaládjaikat.
Az időjárási szélsőségek és az emelkedő hőmérséklet jelentősen növeli poszméhfajok lokális kihalási kockázatát, függetlenül attól, hogy az adott területen folyik-e intenzív mezőgazdálkodás – állítják kanadai és brit kutatók.
Az Egyesület az Európai Méhekért aktivistái Versailles-ban folytatták az olcsó és gyenge minőségű kínai import ellen indított tüntetéssorozatukat.
Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart – írja Nagy István.
B., a méh nem méheket influenszel, hanem embereket, és jótékony méhcélokra gyűjt.
A kutatók az Európában már tiltott rovaritó szereket okolják a tömeges pusztulásért. A mézelő méhek számának drasztikus mértékű csökkenése világjelenség.
Oroszország az egyik legnagyobb méztermelő, de alig szabályozza a növényvédőszerek használatát. A nyár eleje óta húsz régióból érkeztek jelentések tömeges méhpusztulásról.
Évente több százmilliárd dolláros hasznot hajtanak az emberiségnek a ma világnapjukat ünneplő – és végóráikat élő? – méhek.
Sokáig kizárólag az embernek tulajdonították a tranzitív következtetés képességét, de eddig is csak gerinces állatoknál fedezték fel ezt a logikai készséget. Most a darazsakon a sor.
Az összeadás és a kivonás művészete emberi fejjel a világ legtermészetesebb dolga, de kész csoda, hogy egy nem túl fejlett idegrendszerű állat képes ilyen összetett aritmetikai műveletekre. Egy ausztrál kutatás szerint a méhek még ebben is jók.
Egy somogysárdi méhészetben tavaly júliusban ezerszámra pusztultak a gyűjtést végző dolgozók. Akkor csak sejteni lehetett, hogy valamilyen növényvédő szer mérgezte meg a méheket. Most már biztos: megérkeztek a hivatalos laborvizsgálatok eredményei.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.
December 19-étől több neonikotinoid hatóanyagot tartalmazó szert csak és kizárólag zárt üvegházban lehet növényvédelemre használni Magyarországon.
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
Azonnali hatállyal rendeltek el Pécsett hatósági zárlatot a méhállományra, de az okokat még nem sikerült kideríteni.