3D-ben alkották újra az Azték Birodalom fővárosát, Tenocstitlant
Tenocstitlan (Tenochtitlán) egykor a terjeszkedő Azték Birodalom központja volt, egészen a 16. századi spanyol invázióig. Azt, hogy hogyan is nézhetett ki az azték főváros, sosem láthattuk annyira életszerűen, mint a holland műszaki művész, Thomas Kole és társainak friss 3D rekonstrukciójában.
A szakértők nyílt forráskódú szoftverek (Blender, Darktable, Gimp) segítségével, másfél év alatt készítette el a Tenocstitlan portréja című alkotást, amely több képen mutatja be a várost és környezetét.
A várost a 14. század első felében, a Texcoco-tó egyik szigetén (a mai Mexikóváros helyén) építették, de a 15. század elején fejlődött igazi várossá. Tenocstitlan úthálózatát rácsosra tervezték, ahogy azt a közép-mexikói felföldön létesített ősi város, Teotihuacan városában látták.
A vízi környezetből adódóan a városban utcák mellett csatornák is biztosították az összeköttetést, így gyakran kenuval közlekedtek a városon belül és a környező partvidékek településeire is.
A központi tér közepén állt a 30 méter magas, csonkagúla-alakú piramis (teokalli), amelyen lépcsők vezettek fel a tetejére épített két szentélyhez – az egyiket Vitzilopocstlinak, a háború és a Nap istenének szentelték, a másiknál pedig Tlaloknak, az esőistennek. Ennek környékén élt az uralkodó elit is, míg a köznép (földművesek, kézművesek, katonák) a kisebb piacokkal és templomokkal rendelkező városrészekben laktak.
A 16. század elejére már 200 ezer ember élt a fővárosban, aztán amikor 1519-ben megérkeztek a spanyol konkvisztádorok, a Tenocstitlannak adót fizető városállamok segítségével 1521-ben ostrom alá vették a várost. A 93 napig tartó ostrom végén a mexikóiak megadták magukat, és Közép-Mexikó spanyol uralom alá került. Az európaiak által behurcolt kórokozók járványa miatt a régió őslakosainak mintegy 50 százaléka meghalt.
Tenocstitlan örökségéből mára kevés maradt, de a 3d konstrukciót készítő csapat történelmi és régészeti források segítségével igyekeztek újra életre kelteni az ikonikus várost.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: