Tavaly derült ki, hogy az 1826-ban a Varsói Egyetemnek ajándékozott múmia nem egy papot, hanem egy huszonéves terhes nőt takar. Az igazságügyi szakértők most kétféleképpen is rekonstruálták az arcát.
A Pachycephalosaurus maradványok 3D-s elemzése alapján alkotott mozgási modellek arra utalnak, hogy rég kihalt állatok ugyanúgy támaszkodó lábnak használhatták farkukat, mint az ausztráliai erszényes emlősök.
A hagyományos és a digitális eljárásokat ötvöző módszer a középkori Whithorn lakóit keltette életre.
A koponyamaradványok alapján az arcvonásokat már korábban is el lehetett képzelni, de a csontokból kinyert DNS segítségével mára a szem, a haj és a bőr színét, sőt az illető egészségi állapotát is meg lehet határozni.
A bronzkori úněticei kultúrához tartozó nő maradványaira a cseh-lengyel határ mentén találtak rá egy temetőben. Míg a nőket általában dísztelenül temették el, ő bronz karkötőket, arany fülbevalókat és borostyángyöngyből fűzött nyakláncot viselt a sírban.
A svédországi Västernorrlands Museum tárlatán kiállított 3D nyomtatással rekonstruált nő a földművelést halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel kiegészítő népességhez tartozhatott.
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.
1901-ben 24 kutyakoponyára bukkantak egy 4-5 ezer éves skóciai sziklasírban, most sikerült az egyikből realisztikus arcképet alkotni a neolitikus kutyáról.