„Kapják a háromgyerekesek csak úgy ingyen a milliókat, de az árak nagyon felmentek. Mindenki világra szüli a három gyereket, majd felépítik a 80 négyzetméteres házakat. Pici gyerekkel ez elmegy, de ha tinik lesznek, akkor az már kicsi nekik. El nem válhatsz, mert megbüntetnek, illetve akkor is, ha nem jön össze a gyerek”

– mondta a babaváró hitel hatásait vizsgáló kutatás 29 éves interjúalanya, aki párjával együtt szintén élt a hitel lehetőségével.

A kormány Családvédelmi Akciótervének részeként 2019-ben induló babaváró hitelt a kormányrendelet értelmében azok a házaspárok vehetik igénybe, akik vállalják, hogy öt éven belül születik legalább egy gyermekük – ezért a vállalásukért kamatmentes, szabad felhasználású személyi kölcsönben részesülhetnek, legfeljebb 10 millió forint értékben. Ha még egy gyermekük születik, a tartozás 30 százalékát elengedik, harmadik gyerek esetén pedig a teljes összeget az állam fizeti meg az igénylő helyett. Emellett lehetőség van a törlesztés szüneteltetésére is az első és második gyermeket követően, 3-3 évig.

A hiteligénylés egyik legfontosabb feltétele a házasság, de három év folyamatos társadalombiztosítási jogviszony, illetve magyarországi lakcím is szükséges a sikeres felvételhez. Azonban nem árt tudni, hogy amennyiben nem születik gyerek, a házaspár elválik vagy megszűnik a hazai lakcímük, akkor a teljes kamattámogatást vissza kell fizetniük, méghozzá 120 napon belül – ez a büntetés akár 8 millió forintra is rúghat. Így aztán az igénylők csoportja már az induláskor sem volt túl nagy, és a kör 2024-től fokozatosan tovább szűkülhet: míg jelenleg olyan házaspárok igényelhetik a babaváró hitelt, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét, a jövő évtől ezt a korhatárt 30-ra csökkentik.

A babaváró hatásait vizsgáló kutatás most is zajlik, az interjúkban eddig 23 nő és 5 férfi számolt be arról, hogy mit gondol a hitelről és úgy általában a családtámogatási rendszerről. A kutatásba leginkább felsőfokú végzettséggel rendelkező nőket sikerült bevonni, és ők voltak azok is, akik problémamentesen megkapták a babaváró hitelt. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-as felmérése szerint a babavárót felvett adósok nagy része az átlagnál magasabban képzett, több a jövedelmük, illetve 52 százalékuk három hónapot meghaladó megtakarítással is rendelkezik.

Mindig a másik az, aki felelőtlenül veszi fel a babaváró hitelt

A kutatás résztvevőinek nagy része meglehetősen negatívan nyilatkozott a hazai családtámogatási rendszerről, de ennél is meglepőbb, hogy a babavárósok a többi, hasonló társadalmi helyzetben lévő hitelfelvevőt is negatívan ítélték meg. Míg magukat felelősségteljes és megfontolt emberként definiálták, a hiteltámogatás többi haszonélvezőjét annál kevésbé látták tudatosnak. A kutatás egyik konklúziója, hogy a babaváró hitel – a 600 ezer és 10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kínáló CSOK-kal (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) együtt – komoly feszültséget teremt az emberek között, csak ezúttal nem az „érdemtelen, csak a pénzért szülő” szegények és az „érdemes” gazdagok, hanem a hasonló társadalmi helyzetű polgárok között alakul ki egyre nagyobb szakadék. A (felső) középosztály széttagozódásával így azok között is sérül a társadalmi szolidaritás, akik egyébként egymásról eddig jó vagy legalábbis semleges véleménnyel voltak.

„A veszélye itt van szerintem, hogy talált és ingyen pénznek gondolják a legtöbben, és Magyarországon egyáltalán nincsen pénzügyi tudatosság, így ebbe nagyon sokan bele fognak csúszni, és nagyon sokan fogják a büntetőkamatokat a babaváró hitel kapcsán is visszafizetni” – támasztja alá egy 37 éves nő a kutatás eredményeit.

Több interjúalany is azt jósolta, hogy a babaváró hitel (és a CSOK) hatására ugyan megugrik a születendő gyermekek száma, azonban szerintük ezek a gyerekek csak a pénzért jönnek a világra. „Biztos, hogy nagyon sok gyerek fog születni, mert a szülők iskolázottsági szintje nincs ott, hogy megértsék a dolgok buktatóit. Elhúzták a mézesmadzagot, jó akkor szüljünk gyereket. A férjem Debrecen környékéről származik, és ott azért látjuk, hogy oké, aláírom, oké, megszülöm” – hangoztatta a népszerű vélekedést egy 32 éves nő a vele készült interjúban.

Felmerül a kérdés, hogy miért veszik igénybe ezt a támogatási formát azok az emberek, akik maguk is elítélően nyilatkoznak róla? Mi az oka annak, hogy a hozzájuk hasonló családokról – akik feltehetően hasonlóan iskolázottak és hasonló anyagi helyzetben vannak – ennyire negatívan gondolkodnak? És mire lenne valójában szükségük?

Senki sem szeret parancsra szülni

Az interjúkból az derül ki, hogy a babavárót legtöbben azért választották, mert úgy érezték, ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy valaha saját házhoz vagy lakáshoz jussanak. „A babaváró hitel egyértelműen a házvásárlás miatt kellett. (…) Ha amúgy is szeretnél három gyereket, akkor nincs értelme nem élni ezzel a lehetőséggel, mert ez mégiscsak 10 millió forint. Illetve rá is van kényszerítve az ember” – mondta erről egy 36 éves férfi. Hasonló véleményen volt egy 29 éves nő is, aki végül elvált férjétől, és büntetőkamatot kellett fizetniük:

„Az emberek rákényszerülnek, mert nagy szükség van a pénzre. Szép gondolat, hogy a család fontos, de nem ettől lesz család a család. Nem tudom, hogy ezek valójában mennyire könnyítik meg az életet, hogy muszáj percre pontosan szülni.”

Emellett sokan említették a családi, a társas környezetük, sőt a banki ügyintéző nyomását is, aki ráadásul a babaváró mellett a CSOK felvételre is megpróbálta rábeszélni a fiatal párt.

„Én felvetettem az aggályaimat ezzel kapcsolatban anno, hogy mi van, ha nem akarok gyereket. Lehet, hogy akkor már tudat alatt tudtam, hogy a kapcsolatom zátonyra futott. Viszont ekkor kaptam megnyugtatásokat [a környezetemtől], hogy ha nem lesz gyerek, akkor legfeljebb visszafizetjük a büntetést, vagy íratunk papírt az orvossal”

– mondta ezt az a 29 éves interjúalany, aki végül el is vált. Többen attól is tartottak, hogy a babavárót nemsokára kivezetik, így addig szerették volna kihasználni, amíg még megtehetik.

Jó bölcsire, egyenlőséget elősegítő családpolitikára és emancipált apukákra lenne inkább szükség

A megkérdezettek többsége kényszernek érezte a babaváró hitel felvételét, és ha lett volna más választásuk, nem éltek volna a hitel felvételével. Ehelyett sokkal inkább egy kiszámíthatóbb és hosszú távú családtámogatási rendszer iránti vágyat fogalmaztak meg. Ahhoz, hogy a nőknek kedvük legyen szülni, a kutatás résztvevői szerint olyan intézkedésekre lenne szükség, amilyeneket egyes nyugati országok már jóval korábban bevezettek. Franciaországban például régóta fontos családpolitikai cél, hogy a gyermekvállalás és a munkaerőpiaci részvétel összeegyeztethető legyen, amit leginkább a jó minőségű bölcsődékkel vagy kora gyerekkori intézményekkel lehet elérni. De az otthoni munka és a gyermekgondozás nemek közti megosztása is bizonyítottan növeli a nők szülési kedvét, ezért egyre inkább elterjedtek az apáknak járó szabadságok. E téren a skandináv országok számítanak úttörőnek, Svédországban például az apa és az anya megoszthatják egymás közt a szülést követő 480 nap fizetett szabadságot, sőt ebből 60 nap kifejezetten az apákat illeti, és nem is ruházható át az anyákra.

Ettől a szemlélettől a magyar férfiak sem riadnak vissza feltétlenül. „Szerintem jót tesz egy férfiembernek a jellemfejlődésében, ha ő is jobban megtapasztalja azt, hogy milyen, ha reggeltől estig ő van a gyerekkel. Itt kicsit megfordulnak a szerepek, és ha visszacserélődnek, akkor a megértés is nagyobb lesz az anya felé” – mondta el a kutatásban egy 36 éves férfi. És valóban, azokban az országokban születik több gyerek, ahol az anyák nem szenvednek hátrányt a munkaerőpiacon, és nem maradnak magukra a gyermekgondozás terén sem.

Gyerekből kevesebb, házasságból annál több lett

Bár a megkérdezetteknek az volt a feltevése, hogy a babaváró hitel hatására több gyerek születik, az adatok egyelőre ezt nem igazolják vissza. A KSH adatai alapján az látszik, hogy bár 2019 után megugrott valamennyire a születések száma, ez a népességszám fenntartásához még mindig nem elég.

Mindemellett persze a babaváró (és a CSOK) nagy valószínűséggel szerepet játszott a hazai termékenységi mutató emelkedésében, azonban egyértelmű összefüggés nem mutatható ki. Annál látványosabb viszont a házasságkötések számának növekedése a babaváró hitel bevezetésének időszaka óta – igaz, ez a trend a tavalyi évben épp megtörni látszik.

„A házasságot, mint intézményt elítélem. Azt, hogy egy párt egy papír kapcsoljon össze, az nonszensz. A mi házasságunkat a hitel hozta össze. Azért házasodtunk meg, mert megköveteli a rendszer. Kellett a pénz a házra” – mondta el a kutatásban egy 32 éves nő, aki nem volt egyedül a megkérdezettek között abban a tekintetben, hogy csak a hitel miatt kötött házasságot.

Az egyedülálló szülők felé mindenki szolidáris, a kormányt kivéve

A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy a babaváró hitel még mindig nem motivál eléggé arra, hogy a párok több gyereket vállaljanak, miközben a megkérdezetteknek az a percepciója, hogy a hitelt felvevők csak a pénzért szülnek, ami további feszültségeket kelthet egy amúgy is polarizálódott társadalomban. A felelőtlen hitelfelvevők mellett azonban a kutatás szerint akadt egy olyan csoport is, akikkel a megkérdezett nők és férfiak is különösen együtt éreztek: ezek az egyedülálló szülők, akik egyedül nevelik egy vagy több gyereküket, és akiknek minden megkérdezett több támogatást adna. Pedig a kormány épp erről a családtípusról szeretne megfeledkezni, amikor a kormányzati retorika azt üzeni, hogy jobb nem egyedülállóvá válni.

*

A babavárós kutatás jelenleg is zajlik, legfőbb célja, hogy a babaváró hitelhez kötődő minél többféle élethelyzetet felderítse. A vizsgálat részletesen foglalkozik olyan kérdésekkel, hogy mit jelent a család, mit gondolnak a mai gyermekvállalási korban lévők a családtámogatásokról, mire lenne igényük, vagy mennyire jelent számukra segítséget a hitel. Emellett fontos kérdés, hogy a babváró mennyiben befolyásolja az érintettek magánéletét, házassági, gyermekvállalási terveit.

A kutatás első fázisa egy 5-10 perces kérdőív, amelyben bárki kifejtheti a véleményét, a kitöltés után pedig lehetőség nyílik interjúalanynak is jelentkezni. A válaszadás önkéntes és anonim, az interjúk során elhangzottak bizalmasak, a kutatás eredményei név nélkül, összesítve lesznek közzétéve.

A szerző az ELTE Szociológia Doktori Iskola PhD-hallgatója. Fő kutatási területe a 2010 utáni magyarországi családpolitika; a babaváró hitelt interjús kutatás keretein belül vizsgálja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A gyerekek több mint fele egyáltalán nem tervezetten születik ma Magyarországon

Radó Nóra tudomány 2022. szeptember 22.

A társadalom összetétele miatt csak a termékenység 20 százalékos növelésével lehetne megállítani a népesség csökkenését, de hiába a családpolitika, ha a gyerekek jelentős része nem tervezetten érkezik.

Az autokrata kormányok szavazatszerző csodafegyvere: a jól célzott családpolitika

Kende Ágnes tudomány 2023. február 24.

A családpolitikának fontos szerep jut az autokrata rezsimek legitimálásában és a tekintélyelvű uralkodókat támogató csoportok kiépítésében – derül ki egy most zajló kutatásból, ami Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Törökország családpolitikai rendszereit hasonlította össze.

Hogyan lehetne valóban elérni, hogy több gyerek szülessen Magyarországon?

Szalma Ivett gazdaság 2019. február 14.

Európában ott születik több gyermek, ahol rugalmasabban kezelik a gyermekvállalás és a munkaerő összeegyeztetését. Továbbá ahol a gyermeknevelésre nem úgy tekintenek, hogy az kizárólag az anya kompetenciája. Segítene-e Magyarországon, ha a holland, a francia vagy a svéd utat követné?