Baby boom helyett házassági boomot hozott a babaváró hitel
„Kapják a háromgyerekesek csak úgy ingyen a milliókat, de az árak nagyon felmentek. Mindenki világra szüli a három gyereket, majd felépítik a 80 négyzetméteres házakat. Pici gyerekkel ez elmegy, de ha tinik lesznek, akkor az már kicsi nekik. El nem válhatsz, mert megbüntetnek, illetve akkor is, ha nem jön össze a gyerek”
– mondta a babaváró hitel hatásait vizsgáló kutatás 29 éves interjúalanya, aki párjával együtt szintén élt a hitel lehetőségével.
A kormány Családvédelmi Akciótervének részeként 2019-ben induló babaváró hitelt a kormányrendelet értelmében azok a házaspárok vehetik igénybe, akik vállalják, hogy öt éven belül születik legalább egy gyermekük – ezért a vállalásukért kamatmentes, szabad felhasználású személyi kölcsönben részesülhetnek, legfeljebb 10 millió forint értékben. Ha még egy gyermekük születik, a tartozás 30 százalékát elengedik, harmadik gyerek esetén pedig a teljes összeget az állam fizeti meg az igénylő helyett. Emellett lehetőség van a törlesztés szüneteltetésére is az első és második gyermeket követően, 3-3 évig.
A hiteligénylés egyik legfontosabb feltétele a házasság, de három év folyamatos társadalombiztosítási jogviszony, illetve magyarországi lakcím is szükséges a sikeres felvételhez. Azonban nem árt tudni, hogy amennyiben nem születik gyerek, a házaspár elválik vagy megszűnik a hazai lakcímük, akkor a teljes kamattámogatást vissza kell fizetniük, méghozzá 120 napon belül – ez a büntetés akár 8 millió forintra is rúghat. Így aztán az igénylők csoportja már az induláskor sem volt túl nagy, és a kör 2024-től fokozatosan tovább szűkülhet: míg jelenleg olyan házaspárok igényelhetik a babaváró hitelt, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét, a jövő évtől ezt a korhatárt 30-ra csökkentik.
A babaváró hatásait vizsgáló kutatás most is zajlik, az interjúkban eddig 23 nő és 5 férfi számolt be arról, hogy mit gondol a hitelről és úgy általában a családtámogatási rendszerről. A kutatásba leginkább felsőfokú végzettséggel rendelkező nőket sikerült bevonni, és ők voltak azok is, akik problémamentesen megkapták a babaváró hitelt. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-as felmérése szerint a babavárót felvett adósok nagy része az átlagnál magasabban képzett, több a jövedelmük, illetve 52 százalékuk három hónapot meghaladó megtakarítással is rendelkezik.
Mindig a másik az, aki felelőtlenül veszi fel a babaváró hitelt
A kutatás résztvevőinek nagy része meglehetősen negatívan nyilatkozott a hazai családtámogatási rendszerről, de ennél is meglepőbb, hogy a babavárósok a többi, hasonló társadalmi helyzetben lévő hitelfelvevőt is negatívan ítélték meg. Míg magukat felelősségteljes és megfontolt emberként definiálták, a hiteltámogatás többi haszonélvezőjét annál kevésbé látták tudatosnak. A kutatás egyik konklúziója, hogy a babaváró hitel – a 600 ezer és 10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kínáló CSOK-kal (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) együtt – komoly feszültséget teremt az emberek között, csak ezúttal nem az „érdemtelen, csak a pénzért szülő” szegények és az „érdemes” gazdagok, hanem a hasonló társadalmi helyzetű polgárok között alakul ki egyre nagyobb szakadék. A (felső) középosztály széttagozódásával így azok között is sérül a társadalmi szolidaritás, akik egyébként egymásról eddig jó vagy legalábbis semleges véleménnyel voltak.
„A veszélye itt van szerintem, hogy talált és ingyen pénznek gondolják a legtöbben, és Magyarországon egyáltalán nincsen pénzügyi tudatosság, így ebbe nagyon sokan bele fognak csúszni, és nagyon sokan fogják a büntetőkamatokat a babaváró hitel kapcsán is visszafizetni” – támasztja alá egy 37 éves nő a kutatás eredményeit.
Több interjúalany is azt jósolta, hogy a babaváró hitel (és a CSOK) hatására ugyan megugrik a születendő gyermekek száma, azonban szerintük ezek a gyerekek csak a pénzért jönnek a világra. „Biztos, hogy nagyon sok gyerek fog születni, mert a szülők iskolázottsági szintje nincs ott, hogy megértsék a dolgok buktatóit. Elhúzták a mézesmadzagot, jó akkor szüljünk gyereket. A férjem Debrecen környékéről származik, és ott azért látjuk, hogy oké, aláírom, oké, megszülöm” – hangoztatta a népszerű vélekedést egy 32 éves nő a vele készült interjúban.
Felmerül a kérdés, hogy miért veszik igénybe ezt a támogatási formát azok az emberek, akik maguk is elítélően nyilatkoznak róla? Mi az oka annak, hogy a hozzájuk hasonló családokról – akik feltehetően hasonlóan iskolázottak és hasonló anyagi helyzetben vannak – ennyire negatívan gondolkodnak? És mire lenne valójában szükségük?
Senki sem szeret parancsra szülni
Az interjúkból az derül ki, hogy a babavárót legtöbben azért választották, mert úgy érezték, ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy valaha saját házhoz vagy lakáshoz jussanak. „A babaváró hitel egyértelműen a házvásárlás miatt kellett. (…) Ha amúgy is szeretnél három gyereket, akkor nincs értelme nem élni ezzel a lehetőséggel, mert ez mégiscsak 10 millió forint. Illetve rá is van kényszerítve az ember” – mondta erről egy 36 éves férfi. Hasonló véleményen volt egy 29 éves nő is, aki végül elvált férjétől, és büntetőkamatot kellett fizetniük:
„Az emberek rákényszerülnek, mert nagy szükség van a pénzre. Szép gondolat, hogy a család fontos, de nem ettől lesz család a család. Nem tudom, hogy ezek valójában mennyire könnyítik meg az életet, hogy muszáj percre pontosan szülni.”
Emellett sokan említették a családi, a társas környezetük, sőt a banki ügyintéző nyomását is, aki ráadásul a babaváró mellett a CSOK felvételre is megpróbálta rábeszélni a fiatal párt.
„Én felvetettem az aggályaimat ezzel kapcsolatban anno, hogy mi van, ha nem akarok gyereket. Lehet, hogy akkor már tudat alatt tudtam, hogy a kapcsolatom zátonyra futott. Viszont ekkor kaptam megnyugtatásokat [a környezetemtől], hogy ha nem lesz gyerek, akkor legfeljebb visszafizetjük a büntetést, vagy íratunk papírt az orvossal”
– mondta ezt az a 29 éves interjúalany, aki végül el is vált. Többen attól is tartottak, hogy a babavárót nemsokára kivezetik, így addig szerették volna kihasználni, amíg még megtehetik.
Jó bölcsire, egyenlőséget elősegítő családpolitikára és emancipált apukákra lenne inkább szükség
A megkérdezettek többsége kényszernek érezte a babaváró hitel felvételét, és ha lett volna más választásuk, nem éltek volna a hitel felvételével. Ehelyett sokkal inkább egy kiszámíthatóbb és hosszú távú családtámogatási rendszer iránti vágyat fogalmaztak meg. Ahhoz, hogy a nőknek kedvük legyen szülni, a kutatás résztvevői szerint olyan intézkedésekre lenne szükség, amilyeneket egyes nyugati országok már jóval korábban bevezettek. Franciaországban például régóta fontos családpolitikai cél, hogy a gyermekvállalás és a munkaerőpiaci részvétel összeegyeztethető legyen, amit leginkább a jó minőségű bölcsődékkel vagy kora gyerekkori intézményekkel lehet elérni. De az otthoni munka és a gyermekgondozás nemek közti megosztása is bizonyítottan növeli a nők szülési kedvét, ezért egyre inkább elterjedtek az apáknak járó szabadságok. E téren a skandináv országok számítanak úttörőnek, Svédországban például az apa és az anya megoszthatják egymás közt a szülést követő 480 nap fizetett szabadságot, sőt ebből 60 nap kifejezetten az apákat illeti, és nem is ruházható át az anyákra.
Ettől a szemlélettől a magyar férfiak sem riadnak vissza feltétlenül. „Szerintem jót tesz egy férfiembernek a jellemfejlődésében, ha ő is jobban megtapasztalja azt, hogy milyen, ha reggeltől estig ő van a gyerekkel. Itt kicsit megfordulnak a szerepek, és ha visszacserélődnek, akkor a megértés is nagyobb lesz az anya felé” – mondta el a kutatásban egy 36 éves férfi. És valóban, azokban az országokban születik több gyerek, ahol az anyák nem szenvednek hátrányt a munkaerőpiacon, és nem maradnak magukra a gyermekgondozás terén sem.
Gyerekből kevesebb, házasságból annál több lett
Bár a megkérdezetteknek az volt a feltevése, hogy a babaváró hitel hatására több gyerek születik, az adatok egyelőre ezt nem igazolják vissza. A KSH adatai alapján az látszik, hogy bár 2019 után megugrott valamennyire a születések száma, ez a népességszám fenntartásához még mindig nem elég.
Mindemellett persze a babaváró (és a CSOK) nagy valószínűséggel szerepet játszott a hazai termékenységi mutató emelkedésében, azonban egyértelmű összefüggés nem mutatható ki. Annál látványosabb viszont a házasságkötések számának növekedése a babaváró hitel bevezetésének időszaka óta – igaz, ez a trend a tavalyi évben épp megtörni látszik.
„A házasságot, mint intézményt elítélem. Azt, hogy egy párt egy papír kapcsoljon össze, az nonszensz. A mi házasságunkat a hitel hozta össze. Azért házasodtunk meg, mert megköveteli a rendszer. Kellett a pénz a házra” – mondta el a kutatásban egy 32 éves nő, aki nem volt egyedül a megkérdezettek között abban a tekintetben, hogy csak a hitel miatt kötött házasságot.
Az egyedülálló szülők felé mindenki szolidáris, a kormányt kivéve
A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy a babaváró hitel még mindig nem motivál eléggé arra, hogy a párok több gyereket vállaljanak, miközben a megkérdezetteknek az a percepciója, hogy a hitelt felvevők csak a pénzért szülnek, ami további feszültségeket kelthet egy amúgy is polarizálódott társadalomban. A felelőtlen hitelfelvevők mellett azonban a kutatás szerint akadt egy olyan csoport is, akikkel a megkérdezett nők és férfiak is különösen együtt éreztek: ezek az egyedülálló szülők, akik egyedül nevelik egy vagy több gyereküket, és akiknek minden megkérdezett több támogatást adna. Pedig a kormány épp erről a családtípusról szeretne megfeledkezni, amikor a kormányzati retorika azt üzeni, hogy jobb nem egyedülállóvá válni.
*
A babavárós kutatás jelenleg is zajlik, legfőbb célja, hogy a babaváró hitelhez kötődő minél többféle élethelyzetet felderítse. A vizsgálat részletesen foglalkozik olyan kérdésekkel, hogy mit jelent a család, mit gondolnak a mai gyermekvállalási korban lévők a családtámogatásokról, mire lenne igényük, vagy mennyire jelent számukra segítséget a hitel. Emellett fontos kérdés, hogy a babváró mennyiben befolyásolja az érintettek magánéletét, házassági, gyermekvállalási terveit.
A kutatás első fázisa egy 5-10 perces kérdőív, amelyben bárki kifejtheti a véleményét, a kitöltés után pedig lehetőség nyílik interjúalanynak is jelentkezni. A válaszadás önkéntes és anonim, az interjúk során elhangzottak bizalmasak, a kutatás eredményei név nélkül, összesítve lesznek közzétéve.
A szerző az ELTE Szociológia Doktori Iskola PhD-hallgatója. Fő kutatási területe a 2010 utáni magyarországi családpolitika; a babaváró hitelt interjús kutatás keretein belül vizsgálja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: