A CSOK-ot és a babaváró hitelt kérvényezők 20-30 százaléka nem teljesítette a gyermekvállalási feltételeket, de azt még nem tudni, mi lesz a pénzükkel. A támogatások hatékonyságát közben a csökkenő születésszámok is megkérdőjelezik – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetemének évadzáró estjén.
A hitel hatásait felmérő kutatás szerint a nők többsége nem kíván parancsszóra szülni, inkább kiszámítható családpolitikát, biztos munkahelyet, elegendő bölcsődét és segítő apukákat szeretne.
A családpolitikának fontos szerep jut az autokrata rezsimek legitimálásában és a tekintélyelvű uralkodókat támogató csoportok kiépítésében – derül ki egy most zajló kutatásból, ami Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Törökország családpolitikai rendszereit hasonlította össze.
Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.
Igen, ez magabiztosan kijelenthető, 2019-ben jóval többen esküdtek, mint az előző évben. A szakminiszter által említett negyvenéves csúcs azonban valószínűtlennek tűnik. 1980-ban több mint 80 ezer házasság köttetett, tavaly az első három negyedéven 52 ezer. Ráadásul a házasok aránya tavaly is tovább csökkent a magyar társadalomban.
A családpolitika szak szaklétesítési eljárása lezárult. Ezt a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) felügyelte. A szak akkreditációjára vonatkozó kérdésünk a MAB szerint mégis értelmezhetetlen. Maguk mondták el, hogy miért.