A jegesgrizlik megjelenése jelzi, hogy milyen jövő vár az északi sarkvidékre
Az angol nyelvű szakirodalomban pizzly vagy grolar néven jegyzik a grizzly medve (Ursus arctos horribilis) és a jegesmedve (Ursus maritimus) fajközi kereszteződésének eredményeit. A magyarul jobb híján jegesgrizlinek nevezhető hibridek egyre gyakrabban tűnnek fel a természetben, ami azt jelenti, hogy az élőhelyvesztés és a hibridizáció következtében a jegesmedvék legfeljebb genetikai értelemben élik túl a klímakatasztrófát – írja az IFL Science.
Ismert, hogy a jegesmedvék lényegesen nagyobbak a grizzlyknél: a kifejlett hímek testtömege nem ritkán 8 mázsánál is több, két lábra állva magasságuk pedig elérheti a 3 métert. Ezzel szemben egy átlagos grizzly hím 2-3 mázsát nyom és felágaskodva „alig” 2 méter. Az őslakos inuit vadászok és a sarkvidéki kutatók az utóbbi időben egyre többször találkoznak a két faj jegyeit ötvöző példányokkal, amelyek „úgy néznek ki, mint egy ősz, illetve szőke grizzly, tányér alakú grizzly-pofával, de jegesmedve-karmokkal”.
A hibridizációt 2006-ban erősítették meg tudományosan is, amikor vadászok Kanada északnyugati területein lelőttek egy fehér alapon barna foltokkal tarkított medvét, amelyről a DNS-elemzés kiderített, hogy valóban a két faj hibridje. A kutatók azóta dokumentálták a második generációs hibridek (vagyis a jegesmedve anya grizzly apa, illetve grizzly anya és jegesmedve apa után született utódok utódainak) létezését is.
A kanadai Északnyugati Területeken található Ulukhaktok repülőterén egy kitömött medve található, amelyet a kutatók 3/4 részben grizzly-, 1/4 részben jegesmedveként azonosítottak.
Bár a két fajt mindössze félmillió év választja el egymástól a medvég evolóciós családfáján, a keveredés azért is újdonság, mert eddig a jegesmedvék és grizzlyk rendkívül ritkán keresztezték egymás útját, és akkor is riválisai voltak egymásnak.
A grizzlyk Kanada és Alaszka nyugati régióiban, valamint az Egyesült Államok bizonyos területein, mindenekelőtt Idahóban, Montanában, Washingtonban és Wyomingban élnek. A jegesmedvék viszont az Északi-sarkvidékeken, vagyis az Északi-sarktól Kanadáig, Alaszkától Grönlandon át Szibériáig, illetve a norvégiai Svalbard-szigetcsoportig fekvő területeken.
A két faj élőhelyei Kanada nyugati részén és Alaszkában eddig legfeljebb a melegebb nyarakon érintkeztek, amikor a jégmezők töredezettsége miatt a jeges medvék átmenetileg délebbre tudtak megfelelő mennyiségű zsákmányt találni. A megfigyelések szerint a kevés számú találkozás során a grizzlyk bizonyultak dominánsabbnak, kiszorítva saját vadászterületeikről jeges rokonaikat.
A megfigyelt és elejtett hibridek szaporodó száma azt jelzi, hogy az interakciók jellege mostanra megváltozott. Az IFL Science által megszólaltatott kutatók szerint ez azért is aggasztó jelenség, mert a világ jegesmedvepopulációjának nagysága már így is rohamosan csökken. Többen már attól tartanak, hogy a hibridizáció addig a pontig folytatódhat, hogy a jegesmedvék rövidesen beolvadnak a grizzlypopulációba, és ez gyakorlatilag a kihalásukat jelenti.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: