
A jegesgrizlik megjelenése jelzi, hogy milyen jövő vár az északi sarkvidékre
Félő, hogy az élőhelyvesztés és a hibridizáció következtében a jegesmedvék legfeljebb genetikai értelemben élik túl a klímaváltozást.
Félő, hogy az élőhelyvesztés és a hibridizáció következtében a jegesmedvék legfeljebb genetikai értelemben élik túl a klímaváltozást.
A sarkvidéki csúcsragadozók fővárosának tartott Churchill lakói idén a szokásosnál sokkal több ragadozót észleltek a környéken.
Amennyiben nem sikerül lassítani az antropocén klímaváltozás felmelegedési folyamatait, akkor már a 22. század elejére eltűnhetnek a sarkvidéki csúcsragadozó vadon élő populációi.
Jegesmedvék, elefántok, orrszarvúk és más védett állatok preparált tetemei sorakoztak 50 ezer négyzetméteren.
Az elmúlt két évtizedben egy orosz-amerikai államközi szerződés értelmében kutatóexpedíciók követték a csúcsragadozók éves vándorlását Alaszka és Szibéria között. A február 24-én indított háború azonban az egész sarkvidéki ökoszisztéma állapotát vizsgáló kutatássorozatot megszakította.
Bár a két országban nem honos egyetlen mai medvefaj sem, viszont jelentős a kereslet a hagyományos ázsiai orvoslában gyógyszerként használt, ám kereskedelmi forgalomba évtizedek óta nem hozható medvekészítményekre, derül ki a hatósági lefoglalások, elkobzások jegyzőkönyveit elemző friss kutatásból.
Inuit vadászok és sarkvidéki felfedezők már évszázadokkal ezelőtt is beszámoltak olyan esetekről, amikor jegesmedvék gondos tervezés után törték be legnagyobb zsákmányuk fejét, nagyobb kő- és jégtömböket hajítva feléjük.
Évtizedenként 13 százalékkal csökken a tengeri jég területe az Arktiszon, így a ragadozók egyre nehezebben jutnak zsákmányhoz. A jegesmedvéknek ma már átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak.
A jégtáblák fokozatos eltűnésével gyakorlatilag elolvad a jegesmedvék vadászterülete, így egyre hosszabb ideig kénytelenek kihúzni élelem nélkül. Egy kanadai kutatócsoport szerint nyolcvan év múlva csak néhány példány lesz belőlük a Földön.
Az állatról azt hitték, hogy ötszáz, mások szerint ezer kilométert is megtehetett, míg eljutott a szibériai városba, de újabb vélemények szerint több jel utal arra, hogy fogságban tartották, és onnan szökött meg.
Negyven éve nem láttak jegesmedvét a szibériai városban, a legyengült állat több száz kilométert vándorolt élelem után. Ahogy olvad a jégtakaró, egyre több medve szorul a szárazföldre.
A vadállatok rendszerint idegenkednek az emberi közelségtől, mégis egyre gyakrabban kényszerülnek vegyülni, ahogy élőhelyük, vadászterületük zsugorodik a klímaváltozás miatt. De van egy ennél prózaibb oka is annak, hogy miért vonultak be a jegesmedvék tucatszám Belusja Guba településre.
Jegesmedvék zaklatják a jeges-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoporton lakó embereket. Az Oroszországhoz tartozó arhangelszki régióban szükségállapotot rendeltek el, mert a ragadozók az épületekbe is be-betörnek.
Megkérdezem, hogy a jövőben is vannak-e állatok, a jövőszökő erre hahotázni kezd, hogy lennének, hogy a jó nyavalyába lennének, még szép, hogy nincsenek, nincs egyetlenegy darab se, egy nyomorult kicsi patkány, annyi se.