Új tudományág van születőben: a tudományos számítások tudománya
Erőforrás- és tudásigényes számításokra nem csak a természettudományos területen van igény: a társadalom- és humántudományok kutatóinak is szükségük van rájuk. Ezért vélte időszerűnek 100 magyar kutató, hogy megalapítsák a Tudományos Számítások Intézete Egyesületet (TSZI), ami összeköti a fizikust, a biológust, a neurológust, valamint a közgazdászt és a szociológust is.
A szervezetet 2023 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében alapították azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsenek a fiatal kutatóknak és szakembereknek arra, hogy ezen az interdiszciplináris területen fejlesszék a tudásukat. Az egyesület konferenciákat szervez, kapcsolódási lehetőséget biztosít és olyan tudományos platformot, ahol a szakértők elérik egymást, hogy közösen gondolkodjanak azokról a problémákról, amik a különböző tudományterületeken ugyanúgy kihívást jelentenek.
Árnyékban fejlődik
„Napjainkban a tudományos számítások módszereit egyre szélesebb körben alkalmazza mind a tudományos, mind az ipari szektor. A terület rohamos sebességgel fejlődik, azonban azok a szakemberek, akik munkájukban napi szinten alkalmazzák módszereit, a természet-, társadalom- vagy akár a gazdaságtudományok annyira eltérő területein dolgoznak, hogy nem sok lehetőségük van az együttműködésre, közös gondolkodásra" – írja sajtóközleményében az egyesület, és mindezt Telcs András, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Komputációs Tudományos Osztályának vezetője, az MTA doktora, egyetemi tanár, az egyesület elnöke is megerősítette az egyesületet bemutató előadásában.
November 7-én és 8-án ugyanis már az első konferenciát szervezték a témában, Scicomp2023 címmel. A rendezvényen számos kutatást mutattak be különböző tudományterületekről, a vakcinázási hatékonyságtól kezdve a terjedésvizsgálatokon át a hálózatkutatásig. A konferencia előadásai a legkülönfélébb tudományterületeket fedik le: a pszichológiát ugyanúgy érinti a program, mint a szoftver- és hardverfejlesztést. A közös pontot a tudományos számítások jelentik.
Telcs a tagtoborzó bemutatkozóban röviden ismertette az egyesület munkáját és célkitűzéseit, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet eredményessége leginkább a tagok tevékenységén múlik leginkább. Kérdésünkre elmondta: nemcsak kutatókat és hallgatókat várnak az egyesületbe, hanem gyakorló szakemberekre és iparvállalatokra is számítanak, és kerestek már meg hazai nagyvállalatokat is. Ilyen együttműködésre külföldön sok jó példa akad, Magyarországon viszont még gyerekcipőben jár a tudományos számítások tudományága, és az a koncepció is, hogy a tudományterület az iparral karöltve fejlődjön.
Fizikától az agykutatásig
Pedig tudományos számításokra rengeteg területen szükség van, és ezek hatékonysága számottevően fejlődhetne, ha kihasználnák a területek közötti kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket: „A tudományos számításokat számos szakterület alkalmazza, legyen szó mesterséges intelligenciáról, kémiáról, fizikáról, matematikáról, közgazdaságtanról, szociológiáról, adatbányászatról, kvantuminformatikáról, robotikáról, tőzsdei folyamatok elemzéséről, vagy akár biológiáról és agykutatásról. A terület fokozatosan önálló tudományággá válik, a szakemberek pedig erre a tendenciára szerettek volna reagálni az Intézet megalapításával.” – mondta Telcs.
Előadásában megemlítette, hogy a Nature és az Elsevier is indított már folyóiratot, ami a terület eredményeit mutatja be, és ez rávilágít arra, hogy világszinten felismerték, mekkora szükség van a tudományos számítások tudományára.
A tudományos számítás azonban nemcsak tudást, hanem drága erőforrásokat is igényel, hardverből pedig egyelőre igen kevés van Magyarországon és a világban egyaránt. Nincs azonban szükség sokkal több szuperszámítógépre. Telcs erről azt mondta, hogy ezek az eszközök olyan gyorsan fejlődnek és olyan óriási a számítási kapacitásuk, hogy tényleg csak a rendelkezésre álló gépek legjobbjait nevezhetjük így – és azokat is csak rövid időszakokra: „amit ma szuperszámítógépnek nevezünk, az holnap már nem az".
A hozzáférést viszont biztosítani kell mindenkinek, akinek a kutatásaihoz szüksége van ilyen számítási kapacitásra és erőforrásra. Az egyesület egyik feladata pont ez lenne: közelebb hozni a szétszórt tudást és az erőforrásokat, hogy végül olyan megoldások születhessenek, amit akár az ipar is alkalmazhat a mindennapokban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: