A Greenpeace idén október 12-én szervezett legutóbb tiltakozó akciót az egykori Óbudai Gázgyárnál, amelynek területéről rákkeltő és mérgező anyagok szivárognak a Dunába a talajvízzel alacsony vízállásnál. A szervezet 2018-ban már végzett méréseket a területen, de most még részletesebben beszámoltak arról, hogyan alakult az elmúlt öt évben a folyót mérgező szennyezés.

A talajból kiszivárgó bűzös, olajos víz és a Duna-partról vett iszapminta vizsgálata során két rákkeltő anyagot azonosítottak: a kicsorgó vízben a benzol legmagasabb mért koncentrációja 19,4 µg/l, miközben a talajvízre megadott határértéke 1 µg/l, az arzént pedig két mintában mutatták ki, 51,8 és 21,4 µg/l koncentrációban – ennek talajvízre megadott határértéke 10, felszíni vizeknél 20 µg/l.

A legfeltűnőbb szennyezést a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) okozták: teljes koncentrációjuk 130,42 és 517,93 µg volt literenként (utóbbi több mint 250-szerese a megengedett 2 µg/l-nek), de egyes PAH-ok esetében még durvább volt a határérték túllépése: „Az acenaftén koncentrációja az egyik mintában 2160-szorosan, míg a másik mintában 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket. A kiemelten mérgező acenaftilén és fluorén PAH-ok esetén több százszoros volt a felszín alatti vizekre megadott határértékhez képest mért érték. Az egyik üledékminta is jelentős PAH- és naftalin szennyezettséget mutatott, az egyik mintában a határérték közel húszszorosát mutatták ki.”

A „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású naftalinból 167,62 és 407,48 µg/l értékeket mértek, ami a 2,4 µg/l-es határérték sokszorosa, de a mintákban talált, idegrendszerre káros xilolok és más alkibenzolok koncentrációja is bőven a határérték felett volt. Továbbá „az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket”.

A Gázgyár jogutódjait közel harminc éve kötelezték a talajvizet, a talajt és a Dunát szennyező veszélyes hulladék eltávolítására, ám azt a hatóságok máig nem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég (jelenlegi tulajdonosa az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.) végre is hajtsa a kötelezettségét.

A Greenpeace közleményében jelezte, hogy az eredmények fényében teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása, de emellett követelik a Duna – mint az ország egyik fő ivóvíz bázisának – további, folyamatos szennyezésének befejezését is. Mint írják: „Egy 2021-ben elfogadott kormányrendelet alapján a kármentesítés határideje 2022. december 31. (illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30.) lett volna. Ezt a határidőt az MVM Next kérésére ismét módosították 2024. december 31-re (egyes részterületek kármentesítésére 2026. április 30-ra). Ám a közelgő határidők ellenére sem történt semmi érdemi lépés a kármentesítés érdekében, így félő, hogy a sokszorosan módosított határidőt sem kívánja tartani az állami cég a Duna szennyezésének megszüntetése érdekében.”

A szervezet értesíti a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat, valamint az illetékes minisztériumokat a súlyos szennyezést kimutató vizsgálati eredményekről, és azt kérik a szervektől, hogy mielőbb intézkedjenek a szennyezés megszüntetése érdekében.