Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
A világ óceánjaiba évente 9-14 millió tonnányi műanyag kerül (a gízai nagy piramis tömege 6 millió tonna). Ha emiatt csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége, az tovább növelheti a globális felmelegedés mértékét, állítja egy friss kutatás.
Az Amerikai Kémiai Társaság éves konferenciáján bemutatott eredmények szerint a polisztirol, polietilén és polipropilén zöme a rágás első 8 percében szabadul fel a termékekből.
Egy friss kutatás szerint az immunsejtek bekebelezik az agyi véráramba jutó mikroműanyagokat, és ezáltal egy ráfutásos autóbalesethez hasonlóan képesek eltömíteni az egerek agyi ereit. Egyelőre nem világos, hogy embereknél is bekövetkezhet-e hasonló.
Egy friss kutatás szerint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok mérgezőbbek, ha egyszerre terhelik meg a szervezetet.
A gyógyszermaradványok, hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek és a mikroműanyagok már a teljes vízi ökoszisztémát veszélyeztetik.
A Greenpeace a mérgező PAH vegyületek esetén ezerszeres túllépést mért, de a rákkeltő arzén és benzol is bőven a határérték felett van jelen a Duna-parton az egykori gázgyár közelében.
A zeneipar hatalmas környezeti lábnyomot hagy maga után: régen a vinyl, a kazetta és a CD szennyezte a környezetet, de a streaming, a turnék és a fesztiválok is óriási károsanyag-kibocsátással járnak. Hogyan lehet fenntartható módon mulatni?
A hulladéklerakók egész évben kibocsátók, a vizek viszont egész évben a porszennyezés elnyelői. A közúthálózat szerepe viszont nem ennyire egyértelmű: fűtésszezonban segítenek tisztítani a városi levegőt.
Egy friss kutatásban 13 páciensből 11-nél találtak mikroműanyagot a tüdőben. A leggyakrabban polipropilén- és PET-részecskék fordultak elő. Azt, hogy a mikroműanyagok mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek, még vizsgálják, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem tesznek jót az embernek.
Sejthalált, sejtfalkárosodást és allergiás reakciókat is kiváltanak az emberi sejtekben az élelmiszerekkel és a levegővel is magunkba vitt, apró műanyagrészecskék. Ha a laboratóriumi eredmények a való életre ültethetők, ehhez nem is kell palackot rágcsálni, elég levegőt venni, vizet inni vagy sósat enni.
A hormonrendszert összezavaró vegyszerek legsúlyosabb hatása a spermiumszám folyamatos csökkenése, ami miatt 2045-re a legtöbb pár csak orvosi beavatkozással lesz képes gyereket csinálni – írja nemrég megjelent könyvében Shanna Swan, a Mount Sinai reprodukciós epidemiológusa.
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Ausztrál kutatók két éven keresztül figyeltek több ezer guppit, amelyek egy népszerű antidepresszánssal megszórt akváriumban szépen lassan elveszítették személyiségüket, és egyre kevesebbet úszkáltak, csökkentve túlélési és szaporodási esélyeiket.
Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.