Egy friss kutatásban 13 páciensből 11-nél találtak mikroműanyagot a tüdőben. A leggyakrabban polipropilén- és PET-részecskék fordultak elő. Azt, hogy a mikroműanyagok mekkora egészségügyi kockázatot jelentenek, még vizsgálják, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem tesznek jót az embernek.
Sejthalált, sejtfalkárosodást és allergiás reakciókat is kiváltanak az emberi sejtekben az élelmiszerekkel és a levegővel is magunkba vitt, apró műanyagrészecskék. Ha a laboratóriumi eredmények a való életre ültethetők, ehhez nem is kell palackot rágcsálni, elég levegőt venni, vizet inni vagy sósat enni.
A hormonrendszert összezavaró vegyszerek legsúlyosabb hatása a spermiumszám folyamatos csökkenése, ami miatt 2045-re a legtöbb pár csak orvosi beavatkozással lesz képes gyereket csinálni – írja nemrég megjelent könyvében Shanna Swan, a Mount Sinai reprodukciós epidemiológusa.
Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.
Ausztrál kutatók két éven keresztül figyeltek több ezer guppit, amelyek egy népszerű antidepresszánssal megszórt akváriumban szépen lassan elveszítették személyiségüket, és egyre kevesebbet úszkáltak, csökkentve túlélési és szaporodási esélyeiket.
Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.
A kutatók szerint tanulságos utat járnak be az óceán felé tartó műanyag hulladékok: ha útközben nem halásszák ki őket az illegális újrahasznosítók, semmi sem állítja meg őket az óceánig, majd egy szerencsétlen állat bendőjéig.
Minden bizonnyal egy őrizetlen szovjet vegyianyag-tárolóból került a színtelen méreg a tengerbe. Fóka- és poliptetemekkel teli partok, égő szemű szörfösök, valamint néhány túlélő hal és rák jellemzi a katasztrófát.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
A helyi halászszövetség szerint az Aisne folyó 7 kilométeres hosszában minden hal elpusztult, és összesen 14 faj érintett, többek között veszélyeztetett angolna- és ingolafajok. Becslések szerint több mint tíz évbe telik majd a folyó halpopulációjának helyreállítása.
Bő tíz év alatt legalább 2725, legfeljebb 49680 halálesettel kevesebb történt annak köszönhetően, hogy az erőműbezárások miatt csökkent a szennyezés. Emellett a terméshozamok is nőttek az érintett területeken – mutatták ki egy friss amerikai kutatásban.
A Barcelona határain is túlnyúló zóna létrehozásával 125 ezerrel csökkentenék a városba érkező autók számát, és 20 százalékkal a légszennyezést. A zöld átállás érdekében a tömegközlekedési bérletek is jóval olcsóbbak lesznek.
A 168 vizsgált termékből alig akadt, amelyik nem tartalmazott ólmot, higanyt, kadmiumot vagy arzént. A minták legdurvább 25 százalékában mind a négy nehézfémet megtalálták. Az elmúlt évek vizsgálati eredményei alapján különösen a rizsalapú termékek kerülendők.
2011 és 2017 között több mint húszféle tengeriemlős-faj egyedeinek tetemét sodorta partra a tenger Angliában. A kutatók szerint minden negyedik delfint a halászhálók öltek meg, de más fajoknál nagy számban állapítottak meg a PCB-nek rövidített poliklórozott bifenilek okozta mérgezést is.
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
Többek közt a gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat is kiiktatná a vízből a zöld technológiával előállítható berendezés, amelynek novemberre készülhet el a prototípusa.
Az elmúlt években csónakok és lakókocsik is kikötöttek a több tonnányi fa-, nád- és műanyaghulladék között Kiskörén. Az áradás, a kárpátaljai szabályozás hiánya és a mindennapi szemetelés együtt felelős a hulladéktömegért.
A vizsgált 10 tengeri emlősfaj minden egyedének gyomra tartalmazott 5 milliméternél kisebb plasztikdarabokat – derül ki a Nature-ben közölt új tanulmányból.