Beszédfelismerő mesterséges intelligenciát hoztak létre élő emberi agysejtekből

A szilíciumalapú számítógépchipeknél jelentősen kevesebb energiát felhasználó bioinformatikai rendszereket alkottak az Indianai Egyetem kutatói. A számítógépekkel őssejtekből tenyésztett idegsejtcsomókat kapcsoltak össze, ezeket a tanulmány egyik szerzője, Feng Guo „mini agyaknak" nevezte a New Scientist kérdésére.

A mindössze néhány milliméter széles, akár 100 millió idegsejtet tartalmazó gömbök növesztése hónapokat vehet igénybe. A sejtcsomókat ezután egy mikroelektródasor tetején helyezik el, amin keresztül elektromos jeleket juttatnak bele, valamint a neuronok válaszait is tudják rögzíteni.

Guo és a kutatócsoport márciusban közölte az első eredményeket a sejtcsomókról, akkor a létrehozott rendszer képes volt megoldani a Héron-képletet. A fejlesztéseknek köszönhetően most jutottak el odáig, hogy a mesterséges intelligencia már az emberi beszéd felismerésére is alkalmas – igaz, a szavakat nem különbözteti meg egymástól, csupán azt tudja megmondani, hogy emberi hangot hallott-e vagy mást.

Ehhez egy 240 hangfelvételből álló sorozatot tanítottak meg az úgynevezett organoidoknak, ebben japán magánhangzók hangzottak el. A tréninget megelőzően a rendszer felismerési pontossága 30-40 százalékos volt, a két napos felügyelet nélküli (vagyis visszacsatolás nélküli) tanítás után viszont 70-80 százalékos pontosságot értek el.

A New Scientistnek nyilatkozó Titouan Parcollet, a Cambridge-i Egyetem kutatója elmondta, szerinte a valódi beszédfelismerés szempontjából az organoidok nem annyira ígéretesek, mint elsőre gondolnánk. Úgy véli az organoidok rövid élettartama és jelenlegi képességei sem teszik lehetővé, hogy komplett beszédfelsimerő rendszereket alapozzanak rájuk.