A múlt héten elindult a Qubit előfizetői programja, amelyben sok más finomság mellett exkluzív hírleveleket is kínálunk. Főszerkesztői hírlevelünk, az Anarki in the Kitchen első száma és a tudomány napos oldaláról jelentkező Jóvilág hírlevél kezdő darabja után már a második Jóvilágot is elküldtük a Qubit+ tagjainak, de most még azoknak is szeretnénk megmutatni, hogy mire számíthatnak, akik még nem csatlakoztak a programhoz.

Íme tehát a Jóvilág #2, jöjjenek a jó hírek!

1. Elfogadták a világ első mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagját

Mi történt? A tömény karácsony előtti hírdömpingben kissé elsikkadt az egyik legelőremutatóbb történés a mesterséges intelligencia területén: az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodott a világ első AI-szabályozásáról.

Mik a szabályok? A következő időszak tanácskozásai még finomíthatnak a szabályozás végső szövegén, és a törvénycsomag legkorábban 2025-ben léphet majd hatályba, de a szabályozás megtiltja a mesterséges intelligencia használatát például a valós idejű megfigyelés, a biometrikus elemzés, az érzelemfelismerés vagy az úgynevezett social scoring esetén.

ChatGPT és társai. A törvénycsomag kockázati szintek szerint sorolja be az egyes AI-rendszereket, amik közül a legmagasabb kockázati kategóriába az OpenAI GPT-4 modellje tartozik. A ChatGPT-hez hasonló általános célú AI-rendszereket arra igyekszik kötelezni az EU, hogy feleljenek meg olyan átláthatósági követelményeknek, mint az uniós szerzői jogvédelmi törvényekkel harmonizáló technológiai dokumentáció közzététele és a tréningezéshez használt adatok nyilvánosságra hozatala.

Miért jó ez? Az EU AI Act a világon az első átfogó szabályozás, amely a rohamosan fejlődő AI-szektort és benne a világ leghatalmasabb techcégeit próbálja keretek közé szorítani és biztosítani azt, hogy a mesterséges intelligencia az emberek javát szolgálja.

2. Felfedezték, mi okozza a várandósoknál a reggeli rosszullétet, így az gyógyíthatóvá válhat a jövőben

Mi történt? A héten a Nature folyóiratban publikált kutatás szerint a magzat által termelt GDF15 hormon mennyiségének növekedése váltja ki az első trimeszterben tapasztalható reggeli émelygést, hányást és általános rosszullétet. Azok a nők, akiknél a terhesség előtt alacsony a GDF15 hormon szintje, érzékenyebbek lehetnek a változásra.

Háttér. Terhességük valamely pontján körülbelül a nők 80 százalékát érinti az émelygés és a hányás. Mintegy 2 százalékuk szenved viszont a reggeli rosszullét szélsőséges formájától, amely súlycsökkenéshez, kiszáradáshoz és kórházi kezeléshez vezethet. A kutatók eddig nem tudták, mi állhat a jelenség hátterében.

Szép remények. A kutatók szerint a jövőben a GDF15 hormon szintjének csökkentésével vagy blokkolásával megelőzhető lehetne a reggeli rosszullét. Sőt, jelenleg azt igyekeznek megtudni, hogy a hormonszint terhesség előtti növelésével meg lehet-e előzni a kellemetlen állapot.

3. Majdnem egy hónapig tisztán megújuló energiát használtak az egyik Kanári-szigeten

Mi történt? A Kanári-szigetek legkisebb szigetén, a tízezres lakosú El Hierro területén 28 egymást követő napon kizárólag szél- és vízenergiát használtak az áramigények kielégítésére. A vulkanikus szigetet az UNESCO 2000-ben bioszféra-rezervátumnak minősítette.

Hogyan? A sziget fő áramtermelő egysége a 11,5 megawattos szélenergia-kapacitással bíró Gorona del Viento vízerőmű, amelyik a szélenergiát szivattyús-tározós termeléssel kombinálja, vagyis a szélenergia egy részét arra használja, hogy átszivattyúzza a vizet egy feljebb lévő víztározóba, ahonnan azt rázúdítják az erőmű turbináira.

Előzmények. El Hierro azóta igyekszik teljesen önellátóvá válni, mióta 1948-ban hatalmas szárazság sújtotta a szigetet, a vizet szállító hajók közül viszont néhány egyáltalán nem találta meg El Hierrót, mivel túl kicsi volt és túl messze az anyaországtól, Spanyolországtól.

4. Egy új rendszerrel 20 perc alatt be lehet tanítani egy robotot, hogy segítsen a házimunkában.

Míg a chatbotokat elég az internetről szedett szövegeken betanítani, a robotoknak fizikai adatokra van szükségük, így nehéz olyan adatbázist építeni, amiből tanulni tudnának. A New York-i Egyetem kutatói ezt próbálták áthidalni: kifejlesztették a Dobb-E nevű rendszert, amely egyszerű otthoni munkák elvégzésére tanítja a robotokat, és az adatgyűjtéshez mindössze egy iPhone-ra van szüksége. A telefon kameráival és érzékelőivel összegyűjtött, mindössze 13 órányi adat segítségével sikerült is betanítani egy Stretch robotot, amely 20 perc alatt elsajátította a pakolás, italtöltés, függönyhúzás vagy szemétkidobás műveletét, és egy hónap alatt 81 százalékos sikerrel oldotta meg a rábízott feladatokat.

5. Ha nem szúrjuk, hanem inhaláljuk a covidvakcinát, akkor lehet, hogy a fertőzést is elkerülhetjük.

A jelenlegi covid elleni vakcinák kiváló védelmet nyújtanak a súlyos betegséggel szemben, de a fertőzést nem tudják megakadályozni. Kutatók ezért a nyálkahártya-immunitás erősítésének lehetőségeit vizsgálják, hiszen a vírussal először a nyálkahártyák felszínén (az orrban vagy a szájban) találkozik a szervezet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kimutatta, hogy ez a fajta immunitás jelentősen fokozható, ha az emlékeztető vakcinákat közvetlenül a tüdőbe, inhalálás útján adják be – az így ellátott, korábban beoltott 40 rézuszmajom szinte teljes védelmet szerzett a fertőzések ellen, és a kutatók reményei szerint a jövőben a módszer emberi alkalmazása is sikeres lehet.

6. Könnyű fizikai aktivitással csökkenthető a mozgásszegény gyerekkorra visszavezethető magas koleszterinszint.

Ha gyerekkorában valaki keveset mozgott, az felnőttként az esetek mintegy kétharmadában emelheti meg a koleszterinszintet, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Egy új kutatás szerint ezeket a kockázatokat a hosszú séták, a ház körüli tennivalók elvégzése, a lassabb ütemű tánc, az úszás és a biciklizés hatékonyabban csökkenti, mint az olyan, nagyobb energiaszintet igénylő sportolási formák, mint a futás vagy az intenzív aerobic.

7. Tíz tudós, aki 2023-ban előbbre vitte a világot.

Az indiai holdraszállást elősegítő mérnöknő, az Amazon esőerdeit védő brazil környezetvédelmi miniszter, vagy a hímegerek sejtjeiből petesejtet létrehozó biológus: a rangos Nature tudományos folyóirat idén is megválasztotta azt a tíz tudóst és innovátort, akik az év során segítették, hogy kicsit jobb hellyé váljon a Föld.

Heti jó adat

Mi ez? Az Egyesült Államok energiainformációs hivatala (EIA) szerint jövőre lesz az első olyan év, amikor a szél- és napenergiából származó áramtermelés nagysága meghaladja a szénből származó energiáét. Az EIA szerint jövőre 39 százalékkal növekedhet a napenergia-termelés és 6,6 százalékkal a szélenergia-termelés.

Háttér. A héten befejeződött ENSZ-tanácskozáson, a COP28 klímakonferencián történelmi megállapodás született az országok között a fosszilis tüzelőanyagokról, például a szénről történő átállásról. Ennek az átállásnak már láthatjuk felcsillanó jeleit néhány ország, itt például az Egyesült Államok esetén.

Heti optimista: Kubinyi Enikő biológus, etológus

„A covid alatti lezárások idején három lakótárs azzal szórakoztatta magát az ausztráliai Brisbane kertvárosában, hogy ki talál meg több fajt a lakókörnyezetükben. A kihívásból tudományos cikk született az Ecology folyóiratban. Tizenkét hónap alatt nem kevesebb, mint 1150 állat-, növény- és gombafajt fedeztek fel a lakásukban és a házuk kertjében, köztük 436 lepkefajt, 56 különböző pókfajt, nyolc hüllőt és 56 madarat. Az eredményen annyira meglepődtek, hogy megkérdeztek több ökológust és természetvédelmi szakembert, hány fajt várnának egy ilyen környezetben, és a szakemberek csak 200-at jósoltak.

A fajok számolásának ötlete akkor merült fel, amikor Dr. Rogers pókhálókat kezdett porszívózni a szobájában, és elgondolkodott azon, vajon hány pók él az ingatlanban. Hamarosan mindhárom lakótárs lázas keresgélésbe kezdett, átkutatták a házat és a kertet. Három olyan fajt is felfedeztek, amely még nem szerepelt Ausztrália biodiverzitási adatbázisában – egy szúnyogot, egy bögölyfélét és egy invazív laposférget, amely a bennszülött csigákat támadja meg. Találtak egy olyan lepkefajt is, ami a lárvakorát az erszényes rókakuzu ürülékében tölti. Egy másik lepkefaj hernyója pókhálókban él, és pókürülékkel táplálkozik. A kutatók szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy még a városi otthonokban is gazdag lehet az élővilág, ha a tulajdonos nem használ növényvédő szereket, továbbá sokféle, lehetőleg honos növényfajt, köztük virágos növényeket ültet, és búvóhelyeket teremt a kertjében az élővilág számára.”

A Qubit hírlevelei itt láthatók egyben; a Qubit+-ra itt lehet előfizetni.