A héten elindult a Qubit előfizetői programja, amelyben sok más finomság mellett exkluzív hírleveleket is kínálunk. Elsőként a tudomány napos oldaláról jelentkező hírlevelünk, a Jóvilág első számát küldtük ki a Qubit+ tagjainak, de most még azoknak is szeretnénk megmutatni, hogy mire számíthatnak, akik még nem nyomtak rá arra a bizonyos gombra.

Szóval hagyjuk egy pillanatra, hogy #mindmeghalunk, jöjjenek a jó hírek!

1. Bejött az eddigi legnagyobb alapjövedelem-kísérlet

Előzmény: A világ legnagyobb alapjövedelemmel kapcsolatos kísérletében a GiveDirectly nonprofit szervezet 2016 óta havonta több mint húsz dollárral támogatja hatezer kenyai megélhetését, és emellett több tízezren rövid távú, másképp strukturált támogatásokat kapnak, egészen 2028-ig.

Miért jött be? December elején került széles körben a nyilvánosság elé a Nobel-díjas Abhijit Banerjee és Tavneet Suri kutatása, amelyben az MIT közgazdászai három csoportot hasonlítottak össze: a rövid távon alapjövedelemben részesülőket (havi 20 dollárt kaptak 2 évig), a hosszú távú résztvevőket (havi 20 dollár 12 évig) és azokat, akik egy összegben kapnak meg 500 dollárt.

Ez utóbbi csoport sokkal jobban teljesített a havi fixben részesülőknél: vállalkozni kezdtek és többet költöttek tanulásra. Suri szerint ennek a csoportnak a tagjai a kísérlet kezdete óta akár a duplájára növelték nettó bevételeiket, illetve profitábilis kisvállalkozásokat vezetnek.

2. Ultrahangos 3D nyomtatás válthatja ki a műtéteket

Mi történt? A Harvard és a Duke Egyetem mérnökei olyan biotintát fejlesztettek ki, amely az ultrahanghullámok elnyelésével 3D-s struktúrákká szilárdul. Mivel a tinta fény helyett hanghullámokra reagál, mély szövetekben is használható, például a csontgyógyulás elősegítésére vagy noninvazív szívműtét végrehajtására.

Hogy működik? A DVAP ultrahangos nyomtatási technika a szonotermikus hatásra támaszkodik, amely a hanghullámok elnyelésekor lép fel, és a hőmérséklet megnövelésével megszilárdítja a tintát. Az ultrahanghullámok több mint 100-szor mélyebbre hatolnak, mint a fény, miközben térben korlátozottak maradnak, így nagy pontossággal lehet elérni olyan szöveteket, csontokat és szerveket, amiket eddig nem lehetett megközelíteni.

Hogy tesztelték? A kutatásban három módon is igyekeztek bizonyítani a koncepciót. Az első teszt során egy kecske szívébe juttatták el a biotintát, ami biztonságosan a szövethez kapcsolódott – ez a módszer a nyitott szívbillentyűműtétet válthatja ki. Emellett egy csirke lábcsontját erősítették meg sikeresen 10 milliméternyi bőr- és izomszöveten keresztül, valamint egy disznó májába juttattak kemoterápiás gyógyszerrel vegyített tintát, hogy bizonyítsák, a technika a gyógyszeradagolásra is alkalmas.

3. Ma az űrszemét 99 százalékát nem látjuk a Földről, de egy új technika mindet észlelhetővé tenné

Mi történt? Az űrügynökségek jelenleg a fény- vagy radarjeleket visszaverő objektumok keresésével észlelik az űrszemetet. Minél kisebb az űrszemét, annál nehezebb észlelni a Földről – a mai technikával kb. 3 milliméter az alsó határ, vagyis az összes űrszemét 99 százalékát nem látjuk. A Michigani Egyetem kutatói most ígéretes módszert dolgoztak ki ennek kiküszöbölésére: mivel az apró darabkák 10-15 kilométer/másodperces sebességgel ütköznek egymással, a törmelék ilyenkor töltött gázzá alakul és elektromágneses sugárzást bocsát ki, amit 26 méter átmérőjű parabolaantennákkal a Földről is lehet érzékelni – ilyenből sok van szerte a világon.

Miért fontos? A Nemzetközi Űrállomásnak átlagosan csak évente egyszer kell kitérnie 1 centiméternél nagyobb űrszemét elől, de ennél jóval kisebb objektumok is nagy károkat okozhatnak – főleg, hogy a rakétákról, űrszondákról, műholdakról levált fém- vagy festékdarabokból összesen közel 170 millió kering a bolygó körül. Az ESA brit űrhajósa, Tim Peake 2016-ban osztott meg egy fotót az űrállomás kupolájának ablakáról, amelynek egyik rétegén 7 milliméter átmérőjű törésnyom keletkezett, miután beleszállt egy néhány ezred (!) milliméteres űrszemétdarab. Az új módszerrel nemcsak észlelhetővé válna az apró űrszemét, hanem azt is meg lehetne állapítani, mennyire kemény anyagból van, ami a becsapódási kockázatok felmérésében segíthet.

4. A 191. életévét is betöltötte Jonathan, a világ legidősebb szárazföldi állata.

Az óriásteknőst 50 évesen, 1882-ben szállították a Seychelle-szigetekről az Atlanti-óceán déli részén található Szent Ilona-szigetre, ahol azóta is él, a hírek szerint kiváló egészségben. Sok boldogságot, még legalább ennyit!

5. Kutatók rájöttek a tökéletes presszókávé titkára.

Az oregoni tudósok szerint egy kis vizet kell a kávébabokhoz adni őrlés előtt, mert az csökkenti a szemek közti súrlódás által létrehozott elektromosságot, ezáltal intenzívebb és jobb ízeket eredményez, és kevesebb pazarlással is jár.

6. VR-szemüveget készítettek egereknek.

Bármilyen furcsán is hangzik, az újítás óriási löketet ad a népszerű laborállatokkal végzett kutatásoknak, hiszen különböző virtuális helyzetekben lehet mérni az agyi aktivitásukat, például végtelen labirintusokban vagy ragadozókkal teli környezetben elhelyezve őket. A rágcsálók Mátrixát az Illinois állambeli Northwestern University munkatársai valósították meg.

7. Nyolc hónap után meglett az elveszett űrparadicsom.

A Nemzetközi Űrállomáson nemcsak gombokat nyomogatnak és Superman-pózban úsznak a levegőben, hanem számos kísérletet is végeznek – például törpe paradicsomot termesztenek. Az amerikai Frank Rubio a márciusi szüret után veszítette szem elől az egyik 2,5 centiméter átmérőjű termést, amit most, több mint 8 hónappal később találtak meg az űrállomás zegzugaiban. Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés az értékes kísérleti paradicsom megdézsmálásával gyanúsított Rubiónak.

Heti jó adat

Mi történt? Az Amazon Conservation jelentése szerint az előző évhez képest átlagosan 55,8 százalékkal csökkent, és így egymillió hektár alá esett a fakitermelés mértéke az Amazonas-medencében. Ez a 9117 négyzetkilométer ugyan még mindig nagyobb, mint mondjuk Bács-Kiskun megye területe, de a szuperpontos műholdas mérések 2019-es kezdete óta ez a legalacsonyabb érték. Az amazóniai esőerdő 60 százaléka Brazíliában fekszik, ahol a régi-új elnök, Luiz Inácio Lula da Silva januári beiktatása óta 59 százalékkal csökkent a fakitermelés.

Miért fontos? A NASA adatai szerint az amazóniai esőerdő több mint 37 milliárd tonnányi szén-dioxidot raktároz, és ez az irtózatosan nagy mennyiségű káros anyag mind a légkörbe kerülne, ha ezek a hatalmas kiterjedésű erdők leégnének, vagy kivágnák őket. Ez a szám az üvegházhatású gázok tavalyi globális kibocsátásának két és félszerese.

Heti optimista: Varga Máté genetikus

„Egy genetikus szemszögéből az elmúlt hetek, hónapok hírei közül több is a »végre beteljesült ígéretek« kategóriába esett. Az egyik ilyen beteljesülés, a teljes emberi genomszekvencia, talán meglepő is lehet a mezei hírfogyasztónak, hiszen az első emberi genomszekvencia elkészültét már 2001-ben világgá trombitálta a szakma. Csak az apróbetűs részekig eljutók tudták igazán, hogy nem véletlenül hívták »vázlatnak« azt a szekvenciát, hiszen a kor technológiájával nehezen megfejthető, sok ismétlődést tartalmazó részek (például a kromoszómák telomereknek nevezett végei és centromernek elkeresztelt közepe) ebben még nem voltak benne. Több mint két évtizedbe került, hogy ez megváltozzon: tavaly készült el az első olyan női genom, amely már a kromoszómák teljes szekvenciáját tartalmazta, és ehhez csatlakozott idén ősszel a különösen bonyolult Y kromoszóma is. Igaz, mostanra a folyamatot összefogó amerikai National Institute of Health kutatói annyira belejöttek, hogy egyben a legtöbb emberszabású majomnak is feltárták az immár tényleg teljes genomját, ami nagyon fontos adalék lesz a saját evolúciós eredetünk történetének megfejtéséhez is.

A másik nagyon fontos beteljesült ígéret a modern genomszabászat »kirakateszközéhez«, a CRISPR-hez kapcsolódik. A biológia szinte minden területét felforgató metodológiát a kezdetek óta azzal marketingelték, hogy mennyire fontos szerepe lesz a gyógyászatban, és apró, de biztos lépésekben közeledtünk e fontos cél felé – közel 150 CRISPR-alapú gyógyszer van a klinikai tesztelés különböző fázisaiban. Az engedélyezési célvonalat végül – alig három hete – egy olyan kezelés lépte át először, amely a genetikai betegségek egyik legikonikusabbikát, a sarlósejtes vérszegénységet hivatott gyógyítani. A Casgevy névre hallgató terápia az Egyesült Királyságban vált először elérhetővé, és amennyire hinni lehet a klinikai vizsgálatokban részt vevők beszámolóinak, sok betegnél valóban drámai életminőség-változást hozhat.

A Qubit hírlevelei itt láthatók egyben; a Qubit+-ra itt lehet előfizetni.