Íme a Qubit szerzőinek személyes idei kedvencei: riport a nagykunsági rizsföldeken fészkelő dinoszauruszokról és a virtuális valóságban végzett traktorszerelésről; óda a VHS-hez és a magyar elit kedvenc luxusórájához; mérnöki munkák mesterséges korallokkal és lucaszékkel; a női amerikai álom és a Waldorf napos és árnyékos oldala.
Ez a szupergép lehet a legújabb mérföldkő a kvantum-számítástechnikában, ahol egymást érik a bejelentések. A héten az IBM is előrukkolt 127-qubites kvantumprocesszorával.
Az amerikai kormány is várja a kvantumszámítógépek megjelenését, de harcra készülnek, nem ünnepre. Tudják, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha az új generációs hardvereket használó hackerek ledózerolják a ma feltörhetetlennek hitt titkosításokat.
Az Oszakai Egyetem kutatói mesterséges neurális hálózatokkal és gépi tanulással próbálják kiszűrni az elektronspinek zajából a tiszta jelet, pontosabbá téve a kvantumszámításokat.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhattak, az első díj 250 ezer forint volt.
A 66 qubites Zuchongzhi kvantumprocesszor alig több mint egy óra alatt elvégzett egy olyan komplex feladatot, ami a világ legerősebb szuperszámítógépének 8 évébe telt volna. A kínaiak ezzel nemcsak a saját, de a Google rekordját is megdöntötték.
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhatnak, az első díj 250 ezer forint.
Egy valamirevaló kvantumszámítógép hardverei egész szobákat töltenek meg, és több tízmillió dollárba kerülnek. Egy kínai startupnak sikerült asztali számítógép méretűvé zsugorítania az eszközt, és az árát is több nagyságrenddel csökkentette. A teljesítménye persze nem éri el a csúcsmodellekét, de a SpinQ nem is munkagépnek, hanem oktatási célú szemléltetőeszköznek szánja a gépet.
Janosov Milán hálózatkutató megvizsgálta, miről szóltak a Qubit tavalyi cikkei. Nincs meglepetés.
A koppenhágai Niels Bohr Intézet és a francia CEA-Leti mikroelektronikai vállalat kutatói a napokban álltak elő az általuk fejlesztett, kvantumszámítástechnikai műveletekre alkalmas szilíciumprocesszorral.
A kutatóknak 44 kilométeres távolságra sikerült hosszabb ideig kvantuminformációt továbbítani fotonok segítségével – az eredmények segíthetik a kvantuminternet megalapozását.
A Jiuzhang nevű fotonalapú kvantumszámítógép három perc alatt olyan komplex számításokat végezhet, amikhez a világ legerősebb szuperszámítógépének kétmilliárd évre lenne szüksége.
Hálával tartozunk minden kedves olvasónknak, aki az elmúlt időben támogatta a Qubit munkáját. Mi itt vagyunk, maradjanak velünk!
El tudod úgy forgatni a kis négyzeteket, hogy a vonalak záródjanak, és ne legyen sehol belső végződés az ábrán? A vonalak legfeljebb a kerületre futhatnak ki!
Sinkovics Ede, a csimpánz, a zeller, Roska Botond, a Mars, a klíma és még sokan mások: ők voltak 2019 meghatározó szereplői a Qubiten.
Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy ha tetszik nekik, amit csinálunk, támogassák munkánkat egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljanak hozzá ahhoz, hogy a Qubit még precízebb, még szélesebb látókörű és még hitelesebb tudjon lenni.
Ki tudod csempézni a síkot átfedésmentesen végtelen sok négyzet alakú, egység oldalú csempével úgy, hogy a Qubit betűi kimaradjanak egységnél vékonyabb vonalakkal?
Kvantumfölénynek nem, de fontos próbálkozásnak elmegy a Google kvantumszámítógépe, a Sycamore eddigi legjobb teljesítménye, állítja az IBM.
A Google kvantumprocesszora 3 perc és 20 másodperc alatt végzett el egy olyan számítást, ami a világ leggyorsabb szuperszámítógépének 10 000 évbe telt volna.
Jártunk bitcoinbányában, írtunk a művészek állami vegzálásáról, megkérdőjeleztük a demokráciát, megvizsgáltuk az orvosi marihuána magyar helyzetét, és még rovarevést is propagáltunk. Most pedig ezeket egy helyre gyűjtöttük.
Köszönjük!
Bélyegtépés helyett bélyeghajtogatás, avagy még egy kis kombinatorika!
Óriási lépés lehet a kvantumszámítógépek megvalósíthatósága felé a Google bejelentése: 22 qubittel nagyobb teljesítményű chipet alkottak meg az eddigi legerősebb, IBM-féle kvantumchipnél.
A hatalmas anyagi és szellemi ráfordításokkal fejlesztett kvantum-számítástechnika alapjait kérdőjelezi meg Gil Kalai izraeli matematikus. Szkepszisét több élvonalbeli tudós kollégája is osztja, bár más érvek alapján.
Az MTA, a BME és az ELTE piaci szereplőkkel együtt alakította meg azt a konzorciumot, amely a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program keretében 4 évig gazdálkodhat az összeggel – a projekt egyik fő célja egy kvantumtitkosító rendszer megépítése.
Utánajártunk az egyik legsikeresebb magyar Kickstarter-kampány utóéletének, megnéztük, érdemes-e Magyarországon ingatlanba fektetni, új reményt kaptak a másnapossággal küzdők – ez történt a héten a Qubiten.
A fake news elleni harc jegyében a valódi híreket közlő híroldalak hangja is elhalkulhat a Facebookon. Mit tehet, hogy mégis meghallja őket?
Itt a válasz 2018 legégetőbb kérdésére. És nem 42.
Feltekerhető tévé, okosbőrönd, okoshűtő, okosdugóhúzó és egy kis qubit – többek közt ezek az idei szórakoztató elektronikai kiállítás sztárinnovációi.
A betűk csak mint geometriai alakzatok számítanak, a sorrendjük is lényegtelen.
Mondja, mester, mi a titok nyitja?
Üzembiztosan működik a Princeton nanotechnológiai laborjában készített kvantumkapu – állítja egy friss tanulmány. A kutatók szerint ez a szilíciumstruktúra már alkalmas lehet nagyobb szerkezeti egységek építésére is.
Ki talál több olyan pontnégyest, amely négyesekben a négy ponton át kör rajzolható?
És mondja, mester, végtelen síkot parkettázott már?
Olvassanak Qubitet minden nap! Abból olyan nagy baj nem lehet.
Gazdaság, tech, tudomány, és minden, ami majom.
Egy betűt egyben, és ezután még legfeljebb három szál gyufát lehet átmozgatni.
A bejelentés igazságtartalmában nem kételkednek, de a tamáskodók szerint még várni kell a hétköznapi értelemben is használható kvantumszámítógépekre.