Tízezer éves rágógumi DNS-elemzéséből derült ki a kőkorszaki kamaszok étrendje

Harminc évvel ezelőtt svéd kutatók nemcsak emberi csontokra bukkantak a nyugat-svédországi Göteborgtól északra fekvő Huseby Klev régészeti lelőhelyen, hanem olyan „rágógumikat” is találtak, amelyek friss elemzése új fényt vet a kőkorszaki kamaszok étrendjére és szájhigiéniájára.

A közel 10 ezer éves lelőhelyen talált, jól látható fognyomokkal ellátott rágók nyírfakéregből készült szurok darabkáit tartalmazzák.

A kutatók szerint a vadászó-gyűjtögető emberek valószínűleg azért rágták a gyantaszerű anyagot, hogy azt utána ragasztóként használják szerszámok és fegyverek összeállításához. „Ez a legvalószínűbb hipotézis, de rághatták csak azért is, mert szerették, vagy mert valamilyen gyógyászati hasznot tulajdonítottak neki” – idézi a Guardian a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét, Anders Götherströmöt.

Több rágót is találtak, és mint kiderült, férfiak és nők is használták, de leginkább kamaszok. A Stockholmi Egyetem paleontológusai a minták DNS-elemzéséből a kőkorszaki fiatalok étrendjéről is többet megtudtak: leginkább szarvashús, pisztráng és mogyoró nyomaira bukkantak, de kisebb mennyiségben almát, kacsát és rókát is kimutattak a mintákban.

Az egyik olyan mintán, amin egy kamasz lány rágásnyomai voltak, számos baktériumot is találtak, ami súlyos fogágybetegségre (gyökérhártya-gyulladás) utal. „A lány valószínűleg röviddel a rágógumi rágása után elkezdte elveszíteni a fogait. Valószínűleg fájdalmasan” – mondta Götherström.

Hozzátette: „Van egy lenyomatunk egy tizenéves szájából, több ezer évvel ezelőttről. Ha valamilyen filozófiai réteget akarunk belevinni, számunkra ez összeköti a leleteket, a DNS-t és az embert.”