Kőkorszaki svájci bicskára bukkantak Svédországban
A 7500 éves szarvasagancsból a gazdái mindent kihoztak, amit csak ki lehetett: baltanyélként és szigonyként is használták, mielőtt feláldozták volna.
kőkorszak
Túlvilági tolmácsoknak használták a gyerekeket tízezer évvel ezelőtt
A barlangrajzoknak otthont adó barlangokban több jel is mutat arra, hogy a készítőik 2 és 12 év közötti gyerekeket is magukkal vittek a mélybe, egy új elmélet szerint azért, hogy rajtuk keresztül lépjenek kapcsolatba a szellemvilággal.
Áttörő felfedezés: már a kőkorszaki európaiak is áthajózhattak Afrikába
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
A valódi paleolit étrend tele volt magvakkal és gyökerekkel
Egy friss kutatás keményítő jelenlétét mutatta ki a Gesher Benot Ya’akov közelében talált bazalteszközökön, ami arra utal, hogy a kőkorszakban mégsem csak húst ettek hússal, hanem szénhidrátban gazdag növényekkel is táplálkoztak.
A Stonehenge valójában egy újkőkori politikai szövetség emlékműve lehet
Legalábbis Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora szerint.
Az ember már a kőkorszakban is hálóval halászott
Egy frissen felfedezett gönnersdorfi rajz tanúsága szerint már 15,500 évvel ezelőtt is csapdával vagy hálóval fogtak halat a Rajnából.
Mérgezett nyílhegyeik tették csúcsragadozóvá az őskőkorszak vadászait
Egy frissen megjelent antropológiai tanulmány szerzői több száz paleolit fegyverlelet ballisztikai és sebzési mutatóit vizsgálva jutottak a vadászat fejlődéstörténetét átíró eredményre.
Pestis pusztított az újkőkorszaki Európában
Ötezer évvel ezelőtt Észak-Európa elnéptelenedett, de senki sem tudta, miért. Egy friss dán kutatás bubópestis nyomait fedezte fel a svéd és dán leleteken.
Húskonzervként vitték magukkal a mocsári teknősöket a kőkorszaki utazók
Néprajzi és történelmi források szerint a középkorig egyáltalán nem volt ritka, hogy a teknősök élő konzervekként biztosították a friss állati fehérjét.
Egy kilométer hosszú kőfalat találtak a Balti-tenger fenekén, amit 11 ezer éve építhettek
A vadászó-gyűjtögetők azért húzhatták fel a hosszú, de alacsony falat, hogy a rénszarvasokat egy helyre tereljék, és könnyebb legyen őket elejteni.
Tízezer éves rágógumi DNS-elemzéséből derült ki a kőkorszaki kamaszok étrendje
A gyantaszerű anyag leginkább szarvas, pisztráng és mogyoró nyomait tartalmazza, de még egy kis alma és róka is kimutatható benne.
Ősi DNS-ből állították fel egy 6500 éve élt férfi hét generáción átívelő családfáját
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.
Átírják a történelmet a Franciaországban talált 54 ezer éves lándzsa- és nyílhegyek
Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.
Kőkorszaki baltaköszörűt találtak Skóciában
A mesteremberek akár mérföldeken át is zarándokolhattak a homokkőből álló sziklához, amelyen a szerszámok élét tökéletesítették. A mostanin kívül csak egy hasonló helyszínről tudnak, a felfedezéstől azt várják, hogy a régészek alaposabb képet kapnak majd a kőkorszaki eszközhasználatról.
A Stonehenge-nél is ősibb körkörös megalit építmény nyomait találták Prága mellett
Az építmény hasonlít a Közép-Európában máshol, például Németországban talált rondellára, és akárcsak a Goseck-kör, a prágai rondella funkcióját is homály fedi.