A vadászó-gyűjtögetők azért húzhatták fel a hosszú, de alacsony falat, hogy a rénszarvasokat egy helyre tereljék, és könnyebb legyen őket elejteni.
A gyantaszerű anyag leginkább szarvas, pisztráng és mogyoró nyomait tartalmazza, de még egy kis alma és róka is kimutatható benne.
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.
Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.
A mesteremberek akár mérföldeken át is zarándokolhattak a homokkőből álló sziklához, amelyen a szerszámok élét tökéletesítették. A mostanin kívül csak egy hasonló helyszínről tudnak, a felfedezéstől azt várják, hogy a régészek alaposabb képet kapnak majd a kőkorszaki eszközhasználatról.
Az építmény hasonlít a Közép-Európában máshol, például Németországban talált rondellára, és akárcsak a Goseck-kör, a prágai rondella funkcióját is homály fedi.
A Helsinki Egyetem kutatói tömegspektrometriai eljárással a csontok kollagénállományának molekuláris tulajdonságait vizsgálták a Juzsnij Oleni Osztrov lelőhely gazdag sírmellékleteiben. Az eredmény őket is meglepte.
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.
Egy kőkorszaki kínai faluban talált csontok tanúsága szerint hétezer évvel ezelőtt már háziszárnyasként tarthatták a libákat, kétezer évvel azelőtt, hogy elkezdtek volna csirkét tartani.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.
Minden eddiginél régebbi, bőrfeldolgozáshoz használatos eszközöket találtak a régészek egy marokkói barlangban. Az eszközök és az állati maradványok alapján úgy gondolják, hogy 120 ezer évvel ezelőtt már bőrruhát viseltek az emberek, a ragadozókat pedig direkt a bőrükért vadászták.
A kőkorszaki népek egészséges táplálkozását kérdőjelezték meg norvég kutatók, akik azt találták, hogy a 6100 és 3500 évvel ezelőtti időszakban Norvégiában élők akár hússzor annyi mérgező fémet is elfogyasztottak a zsákmányállataikkal, mint amennyit a jelenlegi egészségügyi határérték még megengednek.
A Brit-szigetek néhány évezred leforgása alatt két népességcserét, illetve genetikai váltást átéltek – derült ki egy új kutatásból, amely közelebb visz ahhoz is, hogy kik építették a Stonehenge-et.
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.