A Nature Genetics folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerzőgárdája szerint Óceániában, Délkelet-Ázsiában és Szibériában is sor került a találkozásra.
Az eddig mindössze egy televíziós dokumentumfilmben, és ott is csak vázlatosan ismertetett vizsgálat eredményeinek tudományos hitele jelenleg erősen kérdőjeles.
Egy receptorfehérje vizsgálata során kikapcsoltak egy gént, ami különleges, hatlábú egérembriót eredményezett. Az eredmény használható lehet a rákkutatásban is.
A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
A gyantaszerű anyag leginkább szarvas, pisztráng és mogyoró nyomait tartalmazza, de még egy kis alma és róka is kimutatható benne.
A Szicíliában lezuhant Myers alhadnagy maradványait egy speciális DNS-elemzési módszerrel azonosították, így halála után 80 évvel eltemethette őt a családja.
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
A forradalmi kutatás betekintést nyújt az újkőkorszak földművelő közösségeinek életvitelébe is: az például a régészeket is meglepte, hogy az azonosított emberek monogám kapcsolatokban éltek.
A legújabb paleogenetikai kutatások és környezeti rekonstrukciós vizsgálatok eredményei szerint az óriásemlősök hosszú ideig együtt éltek a kontinenst benépesítő modern emberekkel, így kihalásukért nem kizárólag a túlvadászat és az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges időszakát követő felmelegedés a felelős.
A Brit Ökológiai Társaság hétfőn kezdődő konferenciájának kiemelt témája a biodiverzitás eDNS-alapú kutatása. A környezeti DNS olyan örökítőanyag, amelyet nem az élőlényekből, hanem azok környezetéből izolálnak.
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
A bevándorlóktól eddig csak akkor vettek mintát, ha bűncselekményt követtek el. A belügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy a jövőben kiterjeszti a kötelező mintavételt, és az adatokat egyenesen az FBI bűnügyi adatbázisába továbbítja.
Az eredményhez a Max Planck Intézet kutatói 14–17. századi temetkezési helyekről vettek DNS-mintákat a Yersinia pestis baktérium ősi törzseiről. Kiderült, hogy Tatárföld volt az európai járvány kiindulópontja.
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.
Vérvétel vagy biopszia helyett a delfinek légzőnyílásából kiáramló használt levegőt használja genetikai azonosításra és egészségügyi állapotfelmérésre a walesi Swansea Egyetemen kidolgozott módszer.