Hétfőn 700 ezer dollárral díjazták azt a három kutatót, akik mesterséges intelligencia segítségével kiolvasták az egyik olyan papirusztekercs egy részletét, ami a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörése után szenesedett el. A kb. 800 herculaneumi tekercset a párizsi Institut de France-ban és a nápolyi Nemzeti Könyvtárban tárolják, de közülük több is nagy mértékben sérült, amikor a történelem során megpróbálták őket kinyitni.

Ezért hozta létre tavaly Brent Seales, a Kentucky Egyetem informatikusa és Nat Friedman, a Github alapítója a Vesuvius Challenge nevű versenyt, amelyben a résztvevőknek az egyik tekercsről készített nagy felbontású CT-felvételt kell vizsgálniuk úgy, hogy felfedjenek négy, legalább 140 karakterből álló szövegrészletet, a karakterek legalább 85 százalékának visszanyerésével. Ezt a munkát összesen egymillió dollárral jutalmazzák.

Ebből nyert most el 700 ezret Youssef Nader berlini PhD-hallgató, Luke Farritor nebraskai hallgató és SpaceX-gyakornok, illetve Julian Schilliger svájci robotika szakos hallgató. A csoport mesterséges intelligenciát használt arra, hogy digitálisan kicsomagolja a tekercset, majd a tinta és a papirusz elkülönítésével felfedje a szövegrészleteket – az ehhez használt algoritmust közzé is tették, hogy a későbbi kutatásokban lehessen rá építeni.

A Herculaneum Társaságot vezető Robert Fowler, a Bristoli Egyetem ókorkutatója szerint a tekercs szerzője valószínűleg az epikureus filozófus-író, Philodémosz volt, legalábbis a stílus és a témaválasztás is rá vall. Fowler a Guardiannek elmondta, hogy a megfejtett szövegrészlet az élet élvezetének különböző forrásait tárgyalja a zenétől az ételekig (különös tekintettel a kapribogyóra), valamint azt, hogy az jelent-e nagyobb örömforrást (például az ételek esetében), amiből bőség van, vagy ami ritkaságnak számít. A szöveg végén a szerző ellenfeleinek is odaszúr, amikor azt írja, sem általánosságban, sem konkrétan nincs mondanivalójuk az élvezetről.

A tekercseket abban a herculaneumi villában találták meg a 18. században, ami a tudósok szerint Julius Caesar apósáé lehetett, akinek házi könyvtárában több ezer kéziratot tartottak – ezek feltárására a jövőben újabb ásatások indulhatnak.

A Kaliforniai Egyetem (Irvine) adatai szerint az ókori görög szövegeknek mindössze a 3-5 százaléka maradt fenn, így a több száz herculaneumi tekercs digitális kiolvasásának lehetősége óriási potenciált jelent az ismert ókori írásos emlékek gyarapításában. Fowler szerint az egyiptomi múmiák köré tekert papiruszok kiolvasására is fel lehetne használni a technológiát, azokon ugyanis a levelektől az adózási dokumentumokig sokféle írás megtalálható lehet, ami fényt deríthetne az ókori egyiptomiak hétköznapi életére.

A Vesuvius Challenge idén is folytatódik, a cél az, hogy a négy kiválasztott tekercs 85 százalékát elolvassák, és megalapozzák a többi tekercs feltárásához szükséges technológiákat.