A Negyedidőszaki Szratigráfiai Albizottság március elején nagy többséggel amellett döntött, hogy nincs szükség új földtörténeti kor bevezetésére. Erre az ember világformáló szerepe miatt lett volna szükség: Újvári Gábor, a CSFK Földtani és Geokémiai Intézet tudományos főmunkatársa szerint mostanra az emberi tevékenység ugyanolyan hatással van a Földre, mint például az anyagáramlás vagy az éghajlat.

Bár az albizottság döntését többen vitatták, mostanra hivatalos, hogy még mindig a holocénben vagyunk, erre már a Nemzetközi Földtani Unió (IUGS) is rányomta a hitelesítő pecsétet, innen már nincs hova fellebbezni.

A március eleji döntésnek elvileg véglegesnek kellett volna lennie, de Jan Zalasiewicz, a Negyedidőszaki Sztratigráfiai Albizottság elnöke és Martin Head alelnök eljárásrendi okokból fellebbezett ellene.

Van is, nincs is

Ez korántsem jelenti azt, hogy az antropocént le kellene írni: Zalasiewicz továbbra is azon van, hogy hivatalosan, bár nem földtörténetileg, elismerjék az új korszakot. A köznyelvben már meg is honosodott az antropocén, de abban továbbra sem ért mindenki egyet, hogy ezt éppenséggel valóban egy új földtörténeti kornak kellene tartani: Philip Gibbard, a Cambridge-i Egyetem paleogeológus-professzora szerint nincs olyan éles cezúra, ami a holocén végét jelezné, az antropocént pedig nem egy valamikor megkezdődő korszakként, hanem egy folyamatként kellene meghatározni.

A fogalom használata ellen az IUGS-nek sincs kifogása: a testület állásfoglalása szerint az antropocén továbbra is felbecsülhetetlen szolgálatot tesz az „emberi és környezeti interakciók” leírására.