A legújabb geológiai vizsgálatok szerint az antropocén már 70 éve tart
09.30.
Egy japán-ausztrál kutatócsoport az elmúlt 7700 év antropogén ujjlenyomatait vizsgálta világszerte.
antropocén
Kizsákmányolt, ember utáni táj – most kell szembenézni a kolonizáció évszázadaival
Az After Nature olyan fotósok munkáit díjazza, akik az emberi beavatkozás nyomán megváltozó tájra és a mögötte húzódó társadalmi folyamatokra reflektálnak. Egy bangladesi fotográfus elhagyott, eltagadott területekre utazott, és a késői kapitalizmus peremvidékéről tudósít.
A Hold mielőbbi védelmét szorgalmazzák a tudományos űrkutatás ellehetetlenülésétől tartó asztronómusok
03.25.
Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
Ha azt hitted, hogy az antropocénben élsz, nagyon tévedsz
03.22.
Hivatalosan még mindig a holocénben élünk, és ez most már hivatalos is.
Botrányos körülmények között szavazták le a geológiai korszakváltást, nem lesz antropocén a holocén helyett
03.07.
Egy tudományos bizottság a héten nagy többséggel elvetette, hogy az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatását új geológiai kor jelölje. A testület elnöke és alelnöke azóta a szerintük szabálysértő szavazás megsemmisítését kéri.
Évente 80 millió áldozata van a globális cápakereskedelemnek
01.12.
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
New Scientist: 2024-ben hivatalosan is beléphetünk az antropocénbe
2023.12.27.
Augusztusra kiderül, hogy miként dönt a korszakváltásról a Geológiai Tudományok Nemzetközi Uniója.
Egy kanadai tó jelölheti azt a pillanatot, amikor az emberiség bolygóformáló erővé vált
2023.07.31.
Hát hol élünk? A holocénban vagy az antropocénban? Egy új javaslat a Crawford-tavat használná mérceként, de heves viták várhatók, és kérdés, hogy mit szól mindehhez a Negyedidőszaki Sztratigráfiai Albizottság.
Műanyagszeméttel összenőtt kövekre bukkantak egy kínai patak partján
2023.04.14.
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
Naponta közel félmázsa műanyagot falnak fel a kék bálnák
2022.11.02.
Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok 99 százaléka nem közvetlenül, hanem az első számú táplálékforrásukként ismert krillfajokkal kerül a tengeri óriások szervezetébe.
Megjelent az év legérdekesebb klausztrofóbiás könyve
2021.10.15.
Robert Macfarlane Lennvilág című könyvében a föld alatti birodalmat járja be a bányától a kriptáig, a génbanktól az atomtemetőig, és miközben nem kínál nagy világmegfejtéseket, úgy behúzza az olvasót az alvilágba, hogy az vagy menekülni akar onnan, vagy örökre a föld méhében maradna.
Legutóbb a jégkorszak után változott olyan gyorsan a Föld vegetációja, mint most
2021.05.21.
A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.
A pandémia miatt a világóceánok is elcsendesedtek, remek alkalom meghallgatni őket
2021.04.09.
A COVID-19 világjárvány miatt drasztikusan lecsökkent tengeri forgalom lehetővé teszi, hogy az oceanográfusok a természeteshez közelítő zajterhelés mellett vizsgálják a felszín alatti környezetet.
ENSZ: A ma élő emberek az elsők a faj történetében, akikre saját maguk jelentik a legnagyobb fenyegetést
2020.12.17.
Az antropocén korszakába lépve megjelent egy új embertípus, amely maga dönthet a saját túléléséről – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának friss jelentésében. Mint írják, nem érdemes visszatérni a válságtól válságig evickélő régi világba, el kell fogadni az új normált.
Először nőtte túl a mesterséges anyagok tömege az élőkét a Földön
2020.12.10.
Újabb küldetést teljesített az emberiség a bolygó totális leuralásáért vívott küzdelmében: egy friss kutatás szerint már többet nyomnak a Földön az ember alkotta dolgok, például a beton, a tégla vagy a műanyag, mint az összes élőlény, a teljes biomassza.