Átfogó kutatás bizonyítja a vizes élőhelyek aszályelhárító hatását
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói a magyar Alföldön vizsgálták a klímaadaptív földhasználat lehetőségeit.
antropocén
Zuzmókkal a klímaszorongás ellen
A terepi környezetfilozófia alaptézise szerint az etikai felelősségérzet nem pusztán racionális döntés eredménye, hanem nagyrészt azon múlik, hogy mi az, ami egyáltalán a világunk részévé válik, ami számít nekünk, és amihez képesek vagyunk érzelmi kötődést kialakítani.
„Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj”
Egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti eltérő megközelítésekkel, de ugyanazt vizsgálja: miért és hogyan változik körülöttünk a táj, és megvannak-e a megfelelő fogalmaink ahhoz, hogy megértsük a változás természetét?
Az óriásalka és a kihalás felfedezése
A nagy testű északi madár története nem csupán egy faj kihalását példázza, hanem azt a felismerést is, hogy az emberi tevékenység visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ma, egy hatodik tömeges kihalás küszöbén joggal merül fel a kérdés: néhány évtized múlva hány olyan faj tűnik el, amelyről ma még azt hisszük, hogy biztos helye van a Földön?
A legújabb geológiai vizsgálatok szerint az antropocén már 70 éve tart
Egy japán-ausztrál kutatócsoport az elmúlt 7700 év antropogén ujjlenyomatait vizsgálta világszerte.
Kizsákmányolt, ember utáni táj – most kell szembenézni a kolonizáció évszázadaival
Az After Nature olyan fotósok munkáit díjazza, akik az emberi beavatkozás nyomán megváltozó tájra és a mögötte húzódó társadalmi folyamatokra reflektálnak. Egy bangladesi fotográfus elhagyott, eltagadott területekre utazott, és a késői kapitalizmus peremvidékéről tudósít.
A Hold mielőbbi védelmét szorgalmazzák a tudományos űrkutatás ellehetetlenülésétől tartó asztronómusok
Máskülönben az eszetlen gyarmatosítás áldozataivá válnak a rendkívüli tudományos jelentőségű helyszínek, hívja fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.
Ha azt hitted, hogy az antropocénben élsz, nagyon tévedsz
Hivatalosan még mindig a holocénben élünk, és ez most már hivatalos is.
Botrányos körülmények között szavazták le a geológiai korszakváltást, nem lesz antropocén a holocén helyett
Egy tudományos bizottság a héten nagy többséggel elvetette, hogy az emberi tevékenység Földre gyakorolt hatását új geológiai kor jelölje. A testület elnöke és alelnöke azóta a szerintük szabálysértő szavazás megsemmisítését kéri.
Évente 80 millió áldozata van a globális cápakereskedelemnek
Az elsősorban uszonyuk, de májuk és húsuk miatt is egyre nagyobb mennyiségben halászott állatok 30 százaléka valamelyik veszélyeztetett faj képviselője.
New Scientist: 2024-ben hivatalosan is beléphetünk az antropocénbe
Augusztusra kiderül, hogy miként dönt a korszakváltásról a Geológiai Tudományok Nemzetközi Uniója.
Egy kanadai tó jelölheti azt a pillanatot, amikor az emberiség bolygóformáló erővé vált
Hát hol élünk? A holocénban vagy az antropocénban? Egy új javaslat a Crawford-tavat használná mérceként, de heves viták várhatók, és kérdés, hogy mit szól mindehhez a Negyedidőszaki Sztratigráfiai Albizottság.
Műanyagszeméttel összenőtt kövekre bukkantak egy kínai patak partján
A szennyezés új formája: a műanyag zacskókból és más szemétből keletkező „műanyagkövek”.
Naponta közel félmázsa műanyagot falnak fel a kék bálnák
Egy friss kutatás szerint a mikroműanyagok 99 százaléka nem közvetlenül, hanem az első számú táplálékforrásukként ismert krillfajokkal kerül a tengeri óriások szervezetébe.
Megjelent az év legérdekesebb klausztrofóbiás könyve
Robert Macfarlane Lennvilág című könyvében a föld alatti birodalmat járja be a bányától a kriptáig, a génbanktól az atomtemetőig, és miközben nem kínál nagy világmegfejtéseket, úgy behúzza az olvasót az alvilágba, hogy az vagy menekülni akar onnan, vagy örökre a föld méhében maradna.