Személyiségi jogokat követelnek a bálnáknak a Csendes-óceáni térség őslakosainak vezetői

A Csendes-óceáni térség őslakos vezetői hivatalosan is ratifikálták a He Whakaputanga Moana (óceáni nyilatkozat) nevű dokumentumot, amelyben azt követelik, hogy a bálnákat nyilvánítsák személyekké, és kapjanak meg minden jogot, ami ezzel jár – írja az AFP hírügynökség.

„Ősünk dalának hangja egyre halkabb, élőhelye pedig veszélyben van, ezért most kell cselekednünk” – mondta Kīngi Tūheitia Pōtatau Te Wherowhero VII, az új-zélandi maori őslakosok királya.

Új-Zéland egyébként korábban már hasonló jogokat biztosított a maorik által spirituális entitásnak tartott Whanganui-folyónak és Taranaki-hegynek is, ami azt jelenti, hogy ha ezekben valaki kárt tesz, arra ugyanolyan büntetés szabható ki, mint ha ember ellen követte volna el a károkozást. Ez praktikusan például arra volt jó, hogy az ezek közelében tervezett fejlesztések és beruházások esetén a projektek felelőseinek konzultálniuk kell az őslakosokkal, akik így meg tudják akadályozni az építkezéseket, ha azokat környezetpusztítónak találják.

A maori király szerint ha a bálnák is megkapnák ezeket a jogokat, az „védőköpenyként” funkcionálna „kincseink és ősünk, a bálnák számára”. A nyilatkozatot a szomszédos Cook-szigetek őslakos törzsfőnöke, Travel Tou Ariki is aláírta, és a vezetők abban reménykednek, hogy a bennszülött ismeretek és a tudományos módszerek ötvözésével még hatékonyabban fel tudnak lépni a bálnák védelmében.

„Már nem hunyhatjuk le szemeinket. A bálnák létfontosságú szerepet töltenek be a teljes óceáni ökoszisztémánk egészségében. Hanyatlásuk felborítja az a finom egyensúlyt, ami minden életet fenntart Te Moanában (a tengerben)” – mondta Ariki. A nyilatkozatot aláírták továbbá Tonga, Tahiti, Hawaii és a Húsvét-sziget őslakos vezetői is.

A „nagy bálnák” kategória alá sorolt 13 faj közül hat jelenleg veszélyeztetett vagy sebezhető besorolás alatt áll a WWF szerint.