A maori király és a Cook-szigetek törzsfőnöke szerint a bálnák hanyatlása egyenlő az óceán pusztulásával. Új-Zélandon már folyóknak és hegyeknek is biztosítottak hasonló jogokat.
A klímaváltozás miatt a méretük is zsugorodik, a kisebb bálnák pedig kevesebb utódot hoznak világra.
A hangképzésben a különleges, egyik oldalán zsírpárnával bélelt gégefal játszik kulcsszerepet. A bálnák hangtartománya viszont átfedésben van a hajók által keltett zajokkal is, ami zavarja a kommunikációjukat.
Hiába maradt 350 példánynál is kevesebb az északi simabálnából, még ezeket is veszély fenyegeti: a gyorsan haladó hajók elgázolják őket, ezért az állatvédők szigorúbb büntetéseket sürgetnek a gyorsan haladó hajóknak.
Hiába tiltották be a bálnavadászatot az ír partok mentén, a tengeri emlősökre nemcsak a szigonyok, hanem a mesterséges zajok is komoly veszélyt jelenthetnek: a cetfélék elkeseredetten próbálják túlkiabálni az emberi eredetű vízi lármát. Mi a megoldás?
A 39 millió éve élt ősi bálna 85-340 tonna közé becsült testtömegével letaszíthatja a trónról a kék bálnát. A felfedezés új képet fest a mai delfinek, cetek és bálnák őseinek korai evolúciójáról.
Ha igaznak bizonyul a vadászok által leölt bálnák hormonjainak vizsgálata, a jelenlegi csúcstartó afrikai elefánt elbújhat a 22 hónapos vemhességével.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
A bálnák sajátos táplálkozási szokásai magyarázhatják a különös tengeri szörnyről szóló történeteket. A kutatók még nem tudják, hogy újabb jelenségről van-e szó, vagy csak a fejlettebb technika miatt figyelik meg egyre többször.
Az emberi Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozásokat korábban még soha nem mutatták ki állatokon, de most három delfinfajnál is ilyenekre bukkantak. Ez arra utal, hogy a demens csoportvezetők eltévedése vezethet a cetfélék tömeges partra vetődéséhez és pusztulásához.
Ahogy az erdők, úgy a vízi élővilág is jelentős szénmegkötő-kapacitással rendelkezik. Ezért is lenne fontos helyreállítani a világ legnagyobb állatainak populációit.
Egy nemzetközi kutatócsoport növelné a szén-dioxidot hatékonyan megkötő fitoplanktonok számát, amelyek tetemeivel a szén-dioxid is a tengerfenéken halmozódhatna fel.
Egyelőre a kutatóknak sincs ötletük, hogy pontosan mi lehet az ausztráliai Queensland partjaira sodort állati testrész vagy maradvány.
A legnagyobb testű szárazföldi emlős szervezetében a rák kialakulását gátló gén, a p35 húsz másolata található meg, míg az emberében csak egyetlenegy. Az elefántokat vizsgáló nemzetközi kutatás az emberben kialakuló rák legyőzéséhez is közelebb visz.
Először észleltek a térségben Sato-féle csőrös cetet, és ezzel megerősítették a faj 2019-es felfedezését.