Ha igazán fontos dolgokról van szó, az Egészségügyi Világszervezet nem ismer tréfát: javában tombolt a covid-járvány, amikor a WHO még mindig azzal volt elfoglalva, hogy szabályozza a betegség köznyelvi elnevezését, nehogy véletlenül „kínai vírusnak” nevezzék.

Szerencsére a szervezet figyelme a variánsokra is kiterjedt: arra is ügyeltek, nehogy az Indiában felbukkanó variánst indiainak nevezzék, és most, hogy nemrégiben valaki egy Alaszkában megjelent újfajta betegségbe halt bele, résen voltak és lecsaptak: az alaszkai himlőt mostantól hivatalosan nem lehet alaszkainak nevezni. Az új megoldás: a sarki himlő (Alaskapox helyett Borealpox).

Az eset, mint a covid példája, sőt, számos más történelmi példa is mutatja, egyáltalán nem egyedi. A WHO még abban az esetben is ellene van annak, hogy az első azonosítás helyéről nevezzenek el egy újonnan azonosított betegséget, ha valóban ott tört ki. Jelen esetben az északi himlőt valóban északon, pontosabban Alaszkában azonosították még 2015-ben, és általában enyhe tüneteket okoz.

Hat ismert eset

Eddig hat megbetegedést regisztráltak, az elhunyt beteget rákkal kezelték, ezért is okozhatott nála súlyos szövődményeket a vírus. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a kórokozó kis emlősökről ugorhatott át az emberre.

Joseph McLaughlin, a vírus felfedezője szerint az alaszkai himlő átnevezése nem csak polkorrektebb, hanem pontosabb is, hiszen az északi himlő azt is jól behatárolja, hogy milyen típusú ökoszisztémában érzi jól magát a kórokozó.

Úgy tűnik, hogy a WHO törekvései legalábbis részben beváltak: a covidot jóformán senki nem hívja vuhani vagy kínai vírusnak, bár akadtak olyan esetek, ahol az elsőként adott név rajta maradt a kórokozón: ilyen a marburgi vírus vagy a majomhimlő, amit szintén át akartak nevezni, de nem sikerült.