Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.
Két beszédes statisztika.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A diplomás elvándorlók túlnyomó többségének a nulláról kell újraépítenie egzisztenciáját és társadalmi kapcsolatait, vagyis minél előrébb tartanak a karrierjükben és az életükben, annál nagyobb a visszalépés, ha külföldön kezdenek új életet. A 30-as, 40-es éveikben járó értelmiségiek valószínűleg soha nem tudják újraépíteni az anyaországban hagyott kapcsolati hálójukat.
Ki kire szavaz áprilisban, és miért? Valóban bizonytalanok a bizonytalanok, akikért a harc folyik? Milyen képet mutat a magyar társadalom a választások előtt? Hatalmas erőfeszítéssel elvégzett kutatás eredményeit mutatta be kedden a Társadalomtudományi Kutatóközpont.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.