A magyarok vallásosságában és felekezeti hovatartozásában az elmúlt húsz év drámai változásokat hozott. A 2022-es népszámlálás tavaly ősszel publikált eredményei nagyfokú lemorzsolódásokról tanúskodnak, a magukat kereszténynek vallók lakosságon belüli aránya a 2001-es bő 73 százalékról 2022-re közel 43 százalékra zuhant.

A katolikusok aránya 30,1 százalékra, a reformátusoké 9,8 százalékra, az evangélikusoké 1,8 százalékra csökkent, a nem vallásosak és a nem válaszolók együttes aránya 56,2 százalékra nőtt. Mindez egyébként jól illeszkedik a nemzetközi trendekbe is, a kutatások azt mutatják, hogy a katolikus egyházat elhagyók motivációi között kiemelt helyen szerepelnek a szexuális zaklatási ügyek, a kisebb felekezeteknél kisebb a csökkenés is, sőt helyenként bővülést is tapasztalni.

Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mennyire függ a vallásosság az iskolázottságtól, az életkortól vagy épp a lakóhelytől? Kik azok a bizonytalanok? Látszik-e a kötelező iskolai hit- és erkölcstanoktatás hatása a számokban? Miben hasonlók és miben térnek el a németországi és a lengyelországi folyamatok? Hol mekkora a keresztény egyházak szexuális és pénzügyi botrányainak a hatása? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? És vajon változik-e az egyházak társadalmi pozíciója?

A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének docensét a magyarországi vallásosságnak az új népszámlálási adatokban is megjelenő, radikális csökkenéséről Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, a Határtalan tudás program tudománykommunikációs vezetője kérdezte.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

(A címlapképen Ferenc pápa a Sándor-palotában 2023. április 28-án Novák Katalin és Orbán Viktor társaságában. Fotó: Vincenzo Pinto / AFP)

Hallgass bele ezekbe is: