Miért emelkedik az USA-ban folyamatosan és meredeken a 2010-es évek eleje óta a mentális betegségekkel küzdő tinédzserek és a körükben előforduló öngyilkosságok aránya? Erre a kérdésre keresi a választ Jonathan Haidt, a New York-i Egyetem szociálpszichológusa frissen megjelent könyvében, amelynek címe The Anxious Generation – How the Great Rewiring of Childhood Is Causing an Epidemic of Mental Illness, azaz A szorongó nemzedék: hogyan okozza a gyermekkor nagy újrahuzalozása a mentális betegségek járványszerű terjedését.

A kötetben, amiről Horváth Bence a napokban írt kitűnő beszámolót a 444-en, Haidt többek között arra a jelenségre is megpróbál magyarázatot adni, hogy az amerikai egyetemisták körében 2010 és 2018 között több mint kétszeresére nőtt azoknak a száma, akiket depresszióval vagy szorongással diagnosztizáltak. Ami még ennél is aggasztóbb, és Haidt erre is mutat be adatokat, hogy a 2020-ig tartó évtizedben az USA-ban a tinédzser lányok körében 188 százalékkal, a fiúk körében 48 százalékkal nőtt az önkárosítással összefüggő sürgősségi ellátások száma. A fiatalabb serdülőkorúak öngyilkossági aránya szintén nőtt, a lányok körében 167, a fiúk körében 91 százalékkal. (A brit Guardian szerint hasonló tendencia figyelhető meg az Egyesült Királyságban is.)

A szociálpszichológus úgy véli, hogy ezt a mentális egészségügyi válságot az okostelefonok tömeges elterjedése, a közösségi média és a függőséget okozó online játékok megjelenése idézte elő. Ő ezt „a gyermekkor nagy újrahuzalozásának” nevezi, és azt állítja, hogy szerinte már nem úgy működik a gyermekek idegrendszere, ahogyan még két-három évtizeddel ezelőtt is működött.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) adatai alátámasztják az aggodalmakat. Ezek szerint a legijesztőbb tendencia a 10 és 24 év közötti fekete fiatalok körében tapasztalható, ahol az elmúlt években meredeken emelkedett az öngyilkosságok aránya. Ebben a csoportban az öngyilkossági ráta a 2018-as 100 000 főre jutó 8,2-ről 2021-re 11,2-re emelkedett, ami 36,6 százalékos növekedést jelent; az APA szerint ugyanakkor a fiatalok más csoportjaiban is egyre nagyobb az öngyilkosság kockázata.

De vajon tapasztalható-e ugyanez a jelenség az USA-n kívül máshol is? Mi a helyzet a világ különböző régióiban, Európában és Magyarországon?

Ami a globális helyzetet illeti, a Lancet orvosi szakfolyóiratban idén februárban megjelent tanulmány szerint nem tapasztalható olyan drámai romlás, mint Észak-Amerikában. A számos országot és kontinenst vizsgáló kutatás konklúziója, hogy a fiatalok körében elkövetett öngyilkosságok előfordulása földrajzilag rendkívül heterogén eloszlást mutat. Az alábbi ábrán az látható, hogy mely nagy földrajzi régióban hogyan alakult 1990 és 2020 között a 10-24 éves korosztályban a lányok és a fiúk körében a 100 000 főre eső öngyilkosságok száma. Ezek szerint az USA-t is magába foglaló Észak-Amerikában és az ázsiai és óceániai térségben romlanak az adatok, de a világ többi részén stagnálás vagy némi javulás figyelhető meg. Az is feltűnő, hogy a vizsgált évtizedekben Közép- és Kelet-Európában eleinte kiugróan magas volt a fiatalok öngyilkossági aránya akár az Európai Unió átlagához, akár a többi európai régióhoz viszonyítva, de 2010 után csökkenő trend tapasztalható.

A Lancetben megjelent tanulmány néhány országot részletesebben is elemez. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a folyóirat által kiemeltek közül három angolszász országban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában romlik a helyzet, míg Kanadában stagnál. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy a skálázás nem ugyanaz a különböző országok esetében: Olaszországban és Spanyolországban 0 és 6 között mozog fiatalok által elkövetett 100 000 főre eső öngyilkosságok aránya, míg az USA-ban a fiúk esetében már a 20-at közelíti a trendvonal. Ezen a ponton érdemes a látenciáról is szót ejteni: azt egyik országban sem lehet garantálni, hogy minden elkövetett öngyilkosság bekerüljön a vonatkozó statisztikába, és a felderítettség mértéke is okozhat különbségeket az egyes országok között. 2022-ben például a javulónak látszó orosz adatok pontosságát illetően merültek fel komoly kétségek.

Ami az európai helyzetet illeti, az Eurostat, az unió statisztikai hivatala a korosztályos adatokat csak 65 év alattiakra és fölöttiekre bontva teszi közzé, így ezek a számok nem feleltethetők meg tökéletesen a fentieknek, de arra talán alkalmasak, hogy megmutassák a trendeket. Az alábbi ábrán a két legnépesebb EU-tagállamot, a 84 milliós Németországot és a 68 milliós Franciaországot, illetve néhány régiós országot tettünk összehasonlításképpen Magyarország mellé. Ezen az látható, hogy Magyarország kifejezetten rosszul áll: a kiválasztott EU tagállamok közül a teljes lakosságban nálunk a legnagyobb a 100 000 főre eső öngyilkosságok aránya.

Az Eurostat historikus adatait vizsgálva az látszik, hogy 2010 és 2020 között népességarányosan mindig az öngyilkosságoktól leginkább sújtott öt uniós tagállam között voltunk, és a legfrissebb, 2020-as adatok szerint az EU-országok közül csak Litvániában rosszabb a helyzet, mint nálunk (ahogyan fent említettük, ezek az adatok nem a fiatalokra, hanem a teljes lakosságra vonatkoznak).

Az Eurostat-adatokból ugyanakkor látszik, hogy 2011 és 2020 között az európai trendekkel összhangban Magyarországon is javultak az arányok. És bár történeti okokból máig tartja magát az a képzet, hogy népességarányosan Magyarországon történik a világon a legtöbb öngyilkosság (egészen 1995-ig ez volt a helyzet), ez ma már nem így van: igaz ugyan, hogy az EU-n belül a második legrosszabb helyen állunk, de a WHO legfrissebb adatai szerint a világ legrosszabb ötven országban sem vagyunk már benne.

Ami a magyar fiatalok öngyilkossági arányát illeti, a KSH nem közli a honlapján az adatokat életkor szerint, de a Qubit kérésére elkészítette ezt a bontást, amiből kiderül, hogy a fiatalok körében sem romlott a helyzet 2010 óta. Sőt, az amerikai vagy a brit adatokkal szemben a 10-14, 15-19 vagy a 20-24 év közöttiek körében inkább javulás figyelhető meg a 2010-től 2022-ig terjedő időszakban. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy az alábbi adatok nem 100 000 főre vonatkoznak, ahogyan az eddigiek, hanem az adott évben előforduló esetszámokat mutatják, így maguk az adatok nem összevethetők a fentiekkel, de a trendek igen. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az alacsony esetszámok miatt a látencia, azaz egy-egy nem regisztrált eset nagy változást okozhat a trendvonalakban.

Ha öngyilkossági gondolatai vannak, hívja a 116-123-as lelki elsősegély telefonszámot vagy a 112-t! A pszichiátriai gondozók országos listáját és térképét itt találja.