Egyre kevesebb a jég, egyre több a medúza északon

Az óceánok elmedúzásodását a kilencvenes évektől kezdve vizsgálják: úgy tűnik, a klímaváltozás, a felmelegedő vizek és az olvadó sarki jég együttesen kedvező körülményeket termtenek több medúzafajnak is, ami miatt ezek az állatok egyre nagyobb területen figyelhetőek meg a tengerben.

A folyamatot egyes kutatók olyannyira aggasztónak találják, hogy attól tartanak, hogy a jövő óceánjai egyfajta „sűrű medúzalevessé” változnak majd. Mások szerint nem olyan drámai a helyzet, de hogy pontosan mekkora a baj, azt Charlotte Havermans, a német Alfred Wegener Intézet tengerbiológusa szerint megfelelő adatok híján nehéz megmondani.

Havermans és társai mégis megpróbálták: 8, az északi vizekben megtalálható medúzafaj elterjedtségét vizsgálták. A vizsgált fajok között szerepelt az északon gyakorinak számító Aglantha digitale és a ritkábban megfigyelt Cyanea capillata (sárga hajasmedúza) is, aztán megpróbálták megjósolni, hogy a különböző felmelegedési forgatókönyveknek megfelelően mennyire bővül majd ki az élőhelyük.

Rossz hír a halaknak

A medúzák többsége a modellek szerint az évszázad második felében egyre északabbra húzódik majd, az élőhelyük pedig kibővül. Ennek legfőbb oka a sarki jég olvadása. Az előrejelzések szerint a legnagyobb mértékben a sárga hajasmedúzák területe bővül majd: háromszor akkora területen lesz megtalálható, mint jelenleg. A változó körülmények a vizsgált fajok közül csak a mélytengeri Sminthea arctica számára lesznek kedvezőtlenebbek, mint most, a kutatók az élőhelyének enyhe csökkenésére számítanak.

Havermans szerint a folyamat már megkezdődött: akadnak olyan norvég fjordok, amelyekből a nemrégiben megjelent medúzák már kiszorították a tőkehalat. Nicole Aberle-Malzahn, a Norvég Tudományos Műszaki Egyetem tengerbiológusa szerint összetett folyamatról van szó, ami a túlhalászattal együtt végzetes is lehet a halpopuláció számára, a medúzák ugyanis előszeretettel fogyasztják a halak ikráit. A hajasmedúzák közvetlen vetélytársat is jelentenek: a nagyméretű állatok gyakran ugyanazzal táplálkoznak, mint a halak, amelyeket így kiszoríthatnak az eredeti élőhelyükről.