Nehéz elképzelni, hogy diákok önszántukból maradnának benn az iskolában 25 órán keresztül, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában mégis ez történik évente egyszer. Idén május 16-án 10 órától másnap 11 óráig folyamatos mozgolódás jellemezte a suli folyosóit – persze nem tantermi órák zajlottak, hanem a Lauder Innovációs Maraton (LIM), amit idén ötödik alkalommal rendezett meg az iskola, nemcsak a saját, hanem az egész ország diákjainak.

A LIM egy különleges verseny: egy több szekcióban zajló online válogató előzi meg a 25 órás döntő köré épített programsorozatot. Ide már csak a legjobb csapatok jutnak be, akik idén az energia, az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia tárgyköréhez kapcsolódó témában fejlesztettek innovatív projektet, amit a maraton éjszakáján prezentáltak.

A döntő előtt azonban beszélgetések, előadások, sőt az iskola új obszervatóriumának átadója is várta az érdeklődőket. A modern, az oktatási igényeket bőven felülmúló eszköz a jövőben az iskolai munkát szolgálja majd, és az éjszakai égbolt megfigyelésén túl nappal is használható lesz. A hidrogén-alfa távcsővel ugyanis a Napot is biztonságosan lehet megfigyelni, a mostanában gyakori napkitöréseknek így az iskola diákjai és tanárai is szemtanúi lehetnek.

A nap folyamán a diákok háromfős csapatokban, elsősorban önállóan dolgoztak, mentoraikkal és tanáraikkal csak a meghatározott idősávokban találkoztak. A tanárok pedig egymással, az iskola tanáraival, valamint a meghívott vendégekkel beszélgettek, és együtt keresték például a választ arra is, hogy milyen a jövő iskolája.

A jövő iskoláját 350 éve feltalálták

Varga Péter, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola Gimnáziumának vezetője tette fel azt a kérdést, az elrendezésre tekintettel oktatási félkörnek nevezett beszélgetésben, hogy „vajon milyen lenne a jövő iskolája”. A hasonló eseményekkel ellentétben, itt a meghívott vendégek egyike sem kezdett hosszas felsorolásba arról, hogy milyen eszközökre, tankönyvekre, és a tananyag milyen szintű és módú átalakítására lenne szükség. Helyette Rubovszky Rita, Ciszterci Intézményfenntartó Főhatóság főigazgatója foglalta össze velősen, hogy „semmi szükség újra feltalálni a melegvizet. A jövő iskolája már létezett több mint 300 évvel ezelőtt is, amikor a padsorokból írók, költők kerültek ki.”

A feltevést a beszélgetésben részt vevő gyakorló tanárok arra alapozták, hogy az iskolának valójában nem egy nyomasztó, a tanításra fókuszáló helynek kellene lennie, hanem olyannak, ami a tanulásra, és emiatt elsősorban a tanulókra koncentrál. A szemléletváltáshoz azonban egyelőre hiányzik a közös munkára való hajlandóság. A legtöbben Rubovszky szerint még mindig arra várnak, hogy a tankerületek, a kormányzat vagy az igazgatók módosítsák az elvárásokat, de ahogy Horányi Gábor, a Lauder főigazgatója is fogalmazott, valójában egyéni szinten is lehet, sőt kell is változtatni.

Horányi egyébként meglehetősen szigorú ezzel kapcsolatban: a beszélgetésen kijelentette, szerinte semmi keresnivalója annak a tanári pályán, aki nem érzi magát jól benne. A résztvevők kitértek arra is, hogy az anyagi és társadalmi megbecsültség sem lehet addig elvárás vagy automatikus, amig sokan, főként az elmúlt 20-30 évben, csupa negatív tapasztalatot visznek magukkal az iskolából. Ezzel kapcsolatban a színpadon ülő tanárok is kitárulkoztak. Valaczka András, a Budapesti Piarista Gimnázium magyar-történelem szakos tanára (a korábban nagy port kavart hatodikos irodalomkönyv egyik szerzője) például a rettenetes földrajztanárát emlegette, aki „egy rongyos füzetből olvasta fel, hogy melyik országban milyen érceket bányásznak". Neki ez olyannyira meghatározó volt, hogy miatta választott másik szakpárt az egyetemen, Horányi viszont éppen azért lett fizikatanár, hogy mindent másképp csináljon, mint az ő régi fizikatanára.

Szóba került még az iskola évszázados gyermekmegőrző funkciója, a finn modell és a finanszírozás is, de ezeket leginkább Zeitler Ádám, a Lauder rabbijának gondolatai foglalták össze. Ő a beszélgetésen hangsúlyozta, hogy leginkább a tradíciók és az erősségek felhasználásával lehet jó iskolát csinálni, legyen szó vallási vagy a kisebbségekben rejlő erősségekről. Gloviczky Zoltán egyetemi és középiskolai tanárként is úgy látja, valójában sokkal egyszerűbb lenne jó iskolát csinálni, mint ahogy a legtöbben gondolják, de ki kell lépni a fizetés buborékából, mert a finanszírozás nemcsak a bérpapírokon látszik, hanem egy iskola felszereltségében és az osztálylétszámokban is. Véleménye szerint lehet, hogy sokkal nagyobb örömmel tanítanának az elhivatott tanárok jobb feltételek mellett még akkor is, ha a szakma továbbra sem lenne kimondottan jövedelmező (egyelőre a diplomás átlagbér 80 százalékát célzó tervek még mindig nem a tanárok túlfizetését helyezik kilátásba).

Ez az alapvetően egyetértésre hangolt és jó hangulatú beszélgetés azonban csak egy volt a Lauder Innovációs Maraton programjai közül. A felkészítő pedagógusok viszont ebben a másfél órában igazán azt érezhették, hogy van helye az elképzeléseiknek és a véleményüknek, és nem egyedül gondolják azt, hogy változtatni kell az iskolák működésében.

Négy kemény perc a zsűri előtt

Az éjszaka fénypontja egyértelműen a projektek prezentálása volt az iskola hangulatos aulájában. Magához a prezentációhoz is kaptak egy kis segítséget a diákok, a korábbi tévés műsorvezető, jelenleg rádiós Sebestyén Balázs tartott előadást nekik arról, hogyan is kell jól gyakorolni ezt a műfajt. A LIM lényege, hogy a fiataloknak alig pár órájuk van összeállítani egy üzleti tervet a délelőtt kapott témában kijelölt projektre. Ráadásul semmi konkrétumot nem határoznak meg a verseny szervezői, csupán a három témán belül húznak ki egy-egy, viszonylag tág témakört. A versenynek ez az egyik nagy kihívása, hogy a diákoknak kell meghatározniuk az innovatív ötletük témáját, majd egy kompakt üzleti tervet is elő kell állítaniuk, amit végül a zsűri előtt prezentálnak éjszaka 11 órától.

Idén 64 csapat jelentkezett a megmérettetésre 17 városból, ebből 12 csapat jutott döntőbe, köztük kettő a Lauderből. A további résztvevők az alábbi iskolákból jöttek:

• Jedlik Ányos Gimnázium, Budapest
• Kecskeméti Piarista Gimnázium
• Budapesti Német Iskola
• Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Debrecen
• Budapesti Piarista Gimnázium
  
• Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Dunaföldvári Magyar László Gimnázium
• Kölcsey Ferenc Gimnázium Zalaegerszeg
• Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
• Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Hódmezővásárhely

A zsűriben ott ült Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, Kutni Mátyás, a Nemzeti Innovációs Ügynökség oktatási igazgatója, Oszkó Péter gazdasági szakember, kockázatitőke-befektető (korábban Magyarország pénzügyminisztere), Palkovics László, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár, valamint Horányi Gábor, a Lauder Iskola főigazgatója. A fiatalokra tehát nagy nyomás nehezedett, mert nem a már ismert osztálytársaik vagy tanáraik előtt mutatták be a projektjeiket, hanem olyan szakemberek előtt, akik számos területen rendelkeznek releváns tapasztalatokkal.

A projektek

A 2-es közeg 1-es közegre vonatkozó törésmutatója (Dunaföldvári Magyar László Gimnázium) csapat az űrbe telepítené ki a környezetszennyező iparágakat. A gyárakat így teljes egészében el kellene költöztetni az űrbe: a szállításukat egy speciális űrlifttel lehetne megoldani, amihez a hagyományos acél liftkábelek helyett pókselyem inspirálta űrliftkábelt javasolt a csapat.

A 3,58 centi (Jedlik Ányos Gimnázium) csapata az energia és az egészségügy témakörével foglalkozott. Ők a See by Sound nevű projektet fejlesztették, alig fél nap alatt. Ultrahang-technológiát használtak, és a denevérek tájékozódását tekintették példának, így alkottak meg egy speciális cipőt. A diákok még az energiaellátás kérdésére is külön kitértek: piezoelektromos lemezekkel biztosítanák az eszköz működésének fenntartását.

A BTG (Kecskeméti Piarista Gimnázium) az AI és a design keresztmetszetét kapták témául. Arra a problémára igyekeztek reagálni, hogy bár a mesterséges intelligencia jelenleg is képes tervrajzokat generálni, azok sok esetben totális zagyvaságok, és közük sincs a fizika törvényeihez. Termékük, az ArchVista360 többféle csomagot kínál, ingyenes és fizetős verzióban is gondolkodtak a diákok, használatával pedig a valóságban is működőképes tervrajzok készíthetők.

A magyarországi autók kihasználása meglehetősen rossz, a Debreceni kutatók (Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium) csapata által közölt adatok szerint egy-egy kocsiban 1,6 ember utazik átlagosan. Ők a problémára a GreenCoin applikációval reagálnak, ami tulajdonképpen egy közösségi tér, amely a tömegközlekedés használatát ösztönzi.

A Disztancuínó (Budapesti Német Iskola) az élni és élni hagyni jegyében állított össze egy olyan projektet, ami a közös túlélést támogathatja. Az általuk fejlesztett pontrendszer hatékony élelmiszerelosztást és erőforrás-optimalizálást tesz lehetővé, ami akár egy űrállomáson vagy holdbázison is alkalmazható lenne. A diákoknak nehéz dolguk volt: az űrkutatást és az élelmiszeripart kellett összekapcsolniuk a projektjükben.

Az eseményen a magányra is megszületett az orvosság, az Észbontók (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium) olyan mobilapplikációban gondolkodott, amely a világ bármely pontján élő felhasználókat kapcsolhat össze az érdeklődési köreik mérlegelése után. A nyelvi korlátok felszámolásában pedig a mesterséges intelligenciára számítanak a Comind fejlesztői.

A Kémcsövesek (Kölcsey Ferenc Gimnázium Zalaegerszeg) a GalaxyWay fejlesztését mutatták be a zsűrinek. Ez oktatási eszközöket készítését jelenti: a Galaxy Maps például egy 3D-s, VR-alapú bejárható űrtérkép, de a NASA által támogatott startup podcastokat és más oktatási anyagokat is fejleszt.

Az M.A.D. (Lauder Javne Iskola) csapat egyik tagja, miután a termet átfutva megérkezett a színpadra, rögtön szabadkozni kezdett, hogy nehezen talált parkolóhelyet. De semmi gond! Az általuk fejlesztett ParkEase applikációval akár egy hétre előre lehet parkolóhelyet foglalni oda, ahol tudjuk, hogy egy adott időpontban meg szeretnénk állni.

A napelemes redőnyt már a Schrödinger macskái (Németh László Gimnázium és Általános Iskola) mutatták be. A termék egy kompakt és rugalmasan használható napelemes árnyékolórendszer, amivel az energiatermelés és a lakások vagy irodahelyiségek hőmérsékletszabályozása is megoldható. A diákok külön gondoltak arra is, hogy a panelek helyes szögbe állításáról egy mágneses kar gondoskodhat majd, de még a biztonságos üzemeltetésre és tárolásra kitértek a kétfunkciós redőny tervezői.

A mesterséges intelligencia és az oktatás metszetében mutatott be projektet a Szrí Dzsajavardhanapura Kótté (Budapesti Piarista Gimnázium) csapata. Ők a társadalom tudatos nevelésére helyezték a hangsúlyt, hogy a mesterséges intelligencia korában minél kevesebben dőljenek be az AI-generált hamis tartalmaknak. Elsősorban gyerekekhez és az idősebb generáció tagjaihoz szólnának.

A Lauder Javne Iskola másik csapata, a Turmixx a kozmikus környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt. Az űrszemét problémáját vetették fel, hiszen becsléseik szerint 10 év múlva már szemétesőkre számíthatunk a Földön, mivel az űrben keringő apró hulladékok összeállhatnak. Mágnesek segítségével gyűjtenék össze az űrszemetet, a fémek egy részét a feldolgozóipar hasznosíthatja, az értékesebb alapanyagokból pedig akár ékszerek is készülhetnek.

A KultúrMániát a Mezőtúri II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola csapata, az Üstökösök mutatta be. Az applikációban nemcsak a környék összes eseményét listázhatjuk, de akár rögtön jegyet is lehet váltani a programokra. Az üzleti modelljükbe beillesztették a hirdetési lehetőségeket is, és jutalékos rendszerben gondolkodtak a fiatalok.

Az előadások közben pedig repkedtek az olyan kifejezések, mint a marketingterv, a költségelemzés, a piacfelmérés és a vetélytársak. Nyilvánvaló, hogy ezeket (egyelőre) nem az iskolában tanulták, de ha máskor nem, most biztos érezték azt, hogy jó lenne, ha ilyenekről is szó esne a tanórákon. A zsűri sem kímélte a diákokat, de ők nem is erre számítottak. Ha valaki kicsúszott a négy percből, kegyetlenül lecsavarták a hangosítást. A szigorú prezentációs szabályok ellenére azonban profi előadókat is láthattunk a színpadon, néhány projekt prezentációját már működő termékeket fejlesztő csapatok is megirigyelhették volna.

A legjobban teljesítő csapatok élményeket nyertek, vagyis drága tárgyi jutalmak helyett például a szegedi lézerlaborba vagy a ZalaZone járműipari tesztpálya területére látogathatnak, de lesz, aki az űrhajósjelöltek kiképzésében is használt szimulátorokat próbálhatja ki.

A fejlesztői versenyt a Szrí Dzsajavardhanapura Kótté (Budapesti Piarista Gimnázium) csapata nyerte meg, a másodikak Debreceni kutatók lettek, a harmadik helyezést pedig a Turmixx csapata kapta. A diákok tárgyi ajándékokat is kaptak, a Turmixx csapat tagjai például apró meteoritokkal lettek gazdagabbak. Különdíjak pedig azoknak is jutottak, aki nem értek el helyezést.

Ez a díjazás is azt a szemléletet képviseli, amit a Lauder vall, vagyis hogy az iskola mindenkinek egy kicsit más, és folyamatosan tágíthatók a keretei. Ahogy az Innovációs Maraton is kilép a megszokottból a maga 25 órás programjával, úgy Horányiék a verseny döntőseinek szánt ajándékokkal is azt akarják sugallni, hogy nem érdemes leragadni a már megszokott anyagi jutalmazásnál. Ráadásul ezek az élmények további inspirációt jelenthetnek a diákok számára.

***

A mikrobiommal, azaz az emberi testben élő mikroorganizmusokkal és az általuk kiváltott gyulladásokkal, neurológiai betegségekkel, pszichés zavarokkal, valamint ezek kezelésével és gyógyításával foglalkozunk majd a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár nyolcadik Qubit Live-on.

Velünk lesz Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus, a Mind Klinika egyik alapítója, népszerű mikrobiom-evangelista, Oczella Péter pszichiáter, az ADHD, a skizofrénia, különböző depressziók és a demencia orvosa és Frecska Ede pszichiáter-pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Társaság tagja, a hallucinogének és a sámáni tudatállapotok kutatója. A jegyek 24 óra alatt el is fogytak, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!