A 25 órán át tartó Lauder Innovációs Maratonon a jelen problémáira keresték a jövő megoldásait: a diákok fél nap alatt összeállított projektjeikkel a parkolás, az űrszemét, a magányosság és a mesterséges intelligencia problémáit is készek megoldani.
A szélturbinák azonos névleges kapacitás mellett több energiát termelnek, mint a napelemek, és mára a költségük és a kibocsátási egyenlegük is vetekszik a napelemekével. Magyarországon viszont 2011 óta különböző rendeletek teszik lehetetlenné a szélturbinák telepítését. Miért?
A francia elnöki posztért küzdő szélsőjobboldali Marine Le Pen azt ígéri a tudósoknak, hogy visszafordítja azokat a Nicolas Sarkozy által elkezdett és Emmanuel Macron által folytatott reformokat, amelyek a versenyszférába kényszerítették az állami fizetésükhöz szokott kutatókat. A világ legrangosabb tudományos lapja szerint viszont nem jó ötlet az orbáni útra lépni.
Felbonthatatlan nemzetközi szerződések, csak kétharmados többséggel módosítható törvények, zsarolási potenciált rejtő hitelek – a kormány igyekszik minden eszközzel bebetonozni a kínai egyetem helyét Budapesten. Az MTA köztestületi tagjai szerint a lehetséges vesztesek a magyar felsőoktatás, a magyar adófizetők és Magyarország nyugati kapcsolatai.
Az ITM egy olyan új rendszer alapján változtatta meg utólag a legfontosabb alapkutatási pályázat, az OTKA nyerteseinek szakmai zsűrik által meghatározott sorrendjét, ami eddig ismeretlen mérőszámok alapján listázza a pályázókat. Több száz kutató tiltakozik a tudományos autonómiát veszélyeztető döntés ellen, de az új rendszert meghonosító Győrffy Balázs szerint az OTKA bírálóinak előre bemutatták a módszert, amely időt spórol a tudósoknak, így forradalmasítja az elavult bírálati folyamatot.
Az Orbán-barát neurobiológust választották az MTA elnökévé az erre jogosult akadémikusok és köztestületi tagok. A 24 órás online szavazás eredményeit kedden kora este hirdették ki.
A Qubit birtokába jutott, angol nyelvű prezentációból kiderül, hogy a meglévő munkahelyek védelmére nem költ túl sok pénzt a kormány, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. A magyar kormány kedden mutatta be az európai országok nagyköveteinek, hogyan igyekszik megmenteni a gazdaságot a járványhelyzet hatásaitól.
Lovász László MTA-elnök ciklusa hamarosan véget ér, új vezető kerül a tudományos akadémia élére. A posztra esélyesnek tartott Freund Tamás agykutató tavaly decemberben a miniszterelnöknek írt levélben kelt ki Palkovics László innovációs miniszter és az akadémia társadalomkutatói ellen.
Az új mesterségesintelligencia-stratégia szerint 2020 végéig százezer embert küldenek online alapozó kurzusra, és lesz majd Nemzeti Adatvagyon Ügynökség is.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
A Magyar Tudományos Akadémia 191. ma kezdődött közgyűlése nem fogadta el, hogy a kormány kiszervezze alóla a kutatóhálózatát. Az akadémikusok csak abba mentek bele, hogy egy új, egyharmad részben a kormány delegáltjaiból álló testület irányítsa az intézeteket.
Az MTA május 6-án kezdődő 191. közgyűlésén eldőlhet az akadémiai kutatóhálózat jövője.
A professzorok grémiuma új alternatívát is javasolt, ám az az akadémiai dolgozók érdekképviseleti fóruma szerint ugyanúgy bedarálná az MTA kutatóhálózatát, mint a kormányzati átalakítás.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai is csatlakoztak az akadémiai hálózat kormányzati átalakítása ellen tiltakozókhoz. Közben léptek a Lendület kutatócsoportok vezetői is, 566 értelmiségi pedig nyílt levelet írt.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.