Te a Barbie-t nézted meg előbb, vagy az Oppenheimert? De miért?

2024. május 26.
podcast
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Bár nem igazán vagyunk tudatában, mégis minden egyes nap egy sor művészi-esztétikai ítéletet hozunk, amikor filmeket, zenéket indítunk el, tárgyakkal vesszük körbe magunkat, vagy épp a kedvenc utcáinkon és tereinken sétálunk a városban. De mitől lesz a művészet érvényes, miért tartunk valamit szépnek és értékesnek, míg mást giccsesnek és kommersznek? Mai vendégünk az ilyen kérdések eldöntéséhez közösségi megközelítést ajánl.

Hogyan használja az elit az ízlést a pórnéptől való elkülönülésre? Milyen fordulat állt be a 19. században a képzőművészetekben? Mitől lettek demokratikusabbak a múzeumok? Hogyan teremt a művészet közönségből közösséget? Mi valójában a katarzis? Mi az a kommunitárius esztétika? Művészi aktus volt-e, amikor Pólya Zsombor bedobozolta Kolodko Mihály Duna-parti szobrát? A Barbie-filmet nézzük meg előbb, vagy az Oppenheimert? Hogyan ismerjünk fel egy Taylor Swift-rajongót? És hogyan értette Rilke, hogy változtasd meg az életedet?

Babarczy Eszter és Fábry György a CEU podcaststúdiójában
Fotó: CEU

A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Babarczy Eszter eszme- és művészettörténészt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusát a művészet értékéről és értékeléséről Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, a Határtalan tudás program tudománykommunikációs vezetője kérdezte.

Hallgasd alább:

Forrás

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Hallgass bele ezekbe is:

Recseg-ropog a keresztény nemzet mítosza Magyarországon

Recseg-ropog a keresztény nemzet mítosza Magyarországon

CEU Határtalan tudás podcast 2024. március 22.

Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust kérdeztük a radikálisan csökkenő magyarországi vallásosságról, ami már az új népszámlálási adatokban is megjelenik.