Hogyan teremt a művészet közönségből közösséget? Jól tette-e Pólya Zsombor, hogy bedobozolt egy Duna-parti Kolodkót? A CEU és a Qubit közös podcastjának vendége Babarczy Eszter eszmetörténész, akit a művészet értékéről és értékeléséről faggattunk.
A négy ládányi kézirat felfedezését a kutatók egy eddig ismeretlen Beethoven-partitúráéhoz hasonlítják. A filozófus heidelbergi előadásain készült jegyzetek segítséget nyújthatnak Hegel esztétikájának értelmezéséhez.
Azt gondolnánk, hogy mi sem egyszerűbb, mint külső kritikát megfogalmazni azzal a társadalommal szemben, amelyben élünk, hiszen gondolataink – tetteinkkel szemben – szabadok. De vajon igazolható az ilyen kritika, és hozzá tud járulni a társadalmi gyakorlatok megváltoztatásához?
A szellentés az elmúlt évszázadokban több más természetes jelenséghez hasonlóan vallási, metafizikai és esztétikai jelentőséget is kapott, sőt a manicheusok úgy vélték, hogy az üdvözülésig is elsegítheti az embert. Fingtörténet Szent Ágostontól Dantén át Mr. Methane-ig.
Eltörött a poharad? Folyamodj az ősi japán módszerhez, a kincugihoz! Egy metszett üvegpohár újjászületésének krónikája, urusi lakk helyett epoxival, arany helyett akrilfestékkel megfűszerezve.
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
Megőrizhető-e a múlt csorbítatlan formában, ha még a nyugati civilizáció egyik legfontosabb zeneművének megértése is akadályokba ütközik? Az információ számos ponton torzul, mire eljut az alkotótól a befogadóig. Ennek ellenére, sőt éppen ezért fontos, hogy a lehető legalaposabb megismerésre törekedjünk. Olyan út ez, amin akkor is járnunk kell, ha tudjuk, hogy sosem érhetünk célba.