Bod Péter Ákos: Romániát sem tudjuk visszaelőzni, ha nem a humán tőkére koncentrál a magyar politika
Románia lehagyta, Horvátország utolérte Magyarországot – ezek a legmellbevágóbb tanulságai az Eurostat által március végén közzétett, a 2023-as évre vonatkozó gyorsbecslésnek, amely a vásárlóerő-paritáson (azaz a valós, hazai árszínvonalon) számolt GDP-adatokat mutatta be.
Eszerint Magyarország tavaly az uniós átlag 76 százalékán állt úgy, hogy 0,8 százalékkal zsugorodott a hazai gazdaság. Mindeközben Románia már 78 százaléknál jár, míg Bulgáriát (64%), a tavaly országos erdőtüzekkel sújtott Görögországot (67%) és az energiaválság által szintén megcibált Lettországot (71%) egyelőre magabiztosan előzzük.
Mit mutatnak ezek a számok, és hogyan kell őket értelmezni? Hogyan alakult a felzárkózás a régióban az elmúlt bő 30 évben? Mi a közepes jövedelem csapdája, és mi benne vagyunk-e? Mért olyan nehéz ebből a csapdából kitörni, és vajon a kínaiaknak sikerült-e? Mik voltak a legnagyobb hibák az elmúlt 10-15 év magyar gazdaságpolitikájában? Miért baj, hogy a kormány csak szóban tesz a lemaradó régiókért? Mi fékezi be a magyar gazdaságot? Van-e esélyünk a növekedésre?
A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Bod Péter Ákos közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke volt a vendégünk. A régiós felzárkózási versenyről, a magyar növekedési kilátásokról és kilátástalanságokról Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője faggatta.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
