A közép-kelet-európai régió paternalista és korrupciós hagyományoktól sem mentes múltja fokozottan visszaköszön a kockázatitőke-alapok működésében, állítja tanulmányában Karsai Judit, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Miért érezzük sokan, hogy még annál is nagyobb az infláció, mint ahogy a tévében, rádióban mondják, és mi várható 2022-ben? Tardos Gergellyel, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal indul a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.
Érthető, hogy egy üveg orosz vodka miért drágább Los Angelesben, mint egy kalinyigrádi szeszfőzdében: a járulékos költségek miatt. De annak mi az oka, hogy a digitális formátumú videójátékok Japánban kétszer annyiba kerülnek, mint Oroszországban? És ha az oroszoknak jár a kedvezmény, miért nem adhatják meg ezt mindenki másnak?
A főleg robogóiról ismert olasz Piaggio állt elő az ünnepekre Gitával, a gazdáját követő poggyásszal, amit kifejezetten rövid, kellemes piaci sétákra optimalizáltak. Kár, hogy irtózatosan sokba kerül, és nem képes sokkal többre, mint egy sima gurulós kocsi.
A Coca-Cola rájött, hogy a koffeines italok piacán van valami, amire még nem tette rá a kezét: a kávé. A cég most ötmilliárd dollárért felvásárolta a Costa Coffee-t, a Starbucks legerősebb kihívóját.
Az artportal: képző című előadás-sorozatának nyitányán a kortárs művészet közgazdasági sajátosságaival ismerkedhetett meg a közönség. A stílszerűen egy kortárs galériában rendezett eseményen Szoboszlai János, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője vázolta fel a 3 milliárdos kortárs világpiacot mozgató gazdasági folyamatokat.