„Felszabadító, hogy úgy lehet tartalmat készíteni és politikáról beszélni, hogy abban az értékválasztásod is benne van. Szuper dolog, hogy felvállalhatod, hogy az ország jelenlegi vezetésével nem értesz egyet” – mondta egy csütörtöki rendezvényen Schultz Nóra politológus-aktivista, a Szikra Mozgalom alapítója és a Partizánon futó Belépési küszöb című podcast szerkesztő-műsorvezetője, aki a Tiktokon is elemzi az aktuális politikai történéseket. A helyszín a Goethe Intézet volt, ahol az úgynevezett influenszerek politikai hatásáról és a politikai újságírás online térben való működését járták körbe.

Schultz beszélgetőpartnerei között szerepelt Marvin Neumann politikai újságíró, aki amellett, hogy saját Youtube-csatornáján segít eligazodni a németországi belpolitikai eseményekben, a német közszolgálati tévé alá tartozó egyik regionális műsorszolgáltató, az SWR részére is gyárt műsorokat a Twitchre és a Tiktokra is; az online tartalomszolgáltatók februári gyermekvédelmi tüntetésén is felszólaló Szabó Márton „Csoki”, a napi közéleti témákkal foglalkozó Jólvanezígy Youtube-csatorna egyik műsorvezetője; valamint az esemény házigazdája, Bánszegi Rebeka videós újságíró, a 24.hu Háromharmad című közéleti podcastjának műsorvezetője. A rendezvény apropóját az említett februári tüntetés adta, ahol influenszerek kérték számon az Orbán-kormányon a valódi gyermekvédelmet.

Ki eszköznek, ki a véleménye hangoztatásának, ki pedig új köntösnek tekinti a közösségi médián való politizálást

Persze influenszer és influenszer között is van különbség. Míg Schultz inkább eszközként tekint a közösségi médiára, amelyen keresztül ma a leghatékonyabban lehet politikai üzeneteket minél több emberhez eljuttatni, addig Szabó nem tartja magát politikai aktivistának, nem tagja semmilyen mozgalomnak: „Inkább az őszinte beszélgetéseknek a kezdeményezője vagyok, ilyen módon inkább influenszernek érzem magam” – mondta a youtuber.

Szabó szerint a pártok ma már kapkodnának az influenszerek után, mert az influenszertüntetés megmutatta, hogy az interneten is elképesztő hatást lehet elérni: „Addig mi sem tudtuk, hogy mekkora élő showra lehet ezt váltani, hány embert érdekel ez a kinti valódi világban.” Bár Bánszegi többször is nekiszegezte a kérdést a Jólvanezígy műsorvezetőjének, hogy nem gondolkodtak-e el a demonstráció folytatásán, hiszen szerinte „vágyakozás mutatkozott arra, hogy aktívan belépjenek a politikába”, Szabó azt mondta, hogy ők nem politikai alternatívát kínáltak, inkább csak másokhoz hasonlóan felháborítónak tartották a kegyelmi botrányt, amit nem hagyhattak szó nélkül. Szerinte egyébként is „nagyon komoly a politikától való aktív elrettentés Magyarországon”, így az, hogy ők pártot alapítsanak, legfeljebb „egy nagyon vágyvezérelt gondolkodásból származhatott”. De mint elmondta: „Én mondjuk nem zárkózom el attól, hogy valamikor belépjek a politikába, de annak olyan helyzetnek kell lennie, vagy egy olyan környezetnek, egy olyan mozgalomnak, amivel egyet tudok érteni. De én ilyet nem látok, és nem érzem azt, hogy most nekem mozgalmat kéne alapítanom.”

A német Marvin Neumann egész máshonnan közelítette meg saját youtube-os munkásságát. A közszolgálati médiának is dolgozó influenszer épp ellenkezőleg, nem a véleményének terjesztésére használja a különböző közösségimédia-platformokat, hanem a tényalapú újságírás új típusú formákban és platformokon való megjelenítésén dolgozik. Bevezető előadásában több példán keresztül is megmutatta, hogy a fiatalok hiába nem néznek tévéhíradót vagy nem olvasnak híreket, ha egy hír jó tartalommal és attraktívan van csomagolva, ami „a fiatalokat komolyan veszi”, akkor őket is el lehet érni és nem kell lemondani róluk.

Az ARD és a ZDF közszolgálati adók által üzemeltetett Funk online médiaszolgáltatást, ahol Neumann is dolgozik, 2016-ban azzal a céllal hozták létre, hogy azt a 14 és 29 év közötti korosztályt is elérjék, amelynek tagjait egyébként lehetetlen megfogni a hagyományos csatornákon keresztül. A Funknál kizárólag fiatalok dolgoznak, akik vagy már influenszerek, vagy azok szeretnének lenni, de képben vannak a közélettel, és jól értenek a fiatalok nyelvén. Neumann elrettentésként egy olyan videót is bemutatott, ahol a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egy idétlenkedő youtuberrel szerette volna megszólítani a fiatalokat. Az előadó szerint ez eléggé visszafelé sült el, és sokan kinevették a CSU fiatalos próbálkozását. „Ez remek példa, hogy nem gyors vágások és túltolt vicceskedés kell ahhoz, hogy elérjük a fiatalokat, hanem az, hogy komolyan vegyék őket, és objektív tájékoztatáson keresztül ők is tényszerű információkat kapjanak.”

Ehhez persze az is kell, ami az elmúlt 14 év tapasztalatai alapján Magyarországon gyakorlatilag elképzelhetetlennek tűnik: hogy a műsorba bármilyen oldalról érkező politikusok elfogadják a meghívást. Lapunk kérdésére, hogy ez Németországban okoz-e bármilyen nehézséget, Neumann azt válaszolta, hogy „hozzám azért jönnek el, mert szükségük van a figyelemre. És úgyis szóba állnak velem, hogy én csak egy fiatal youtuber-újságíró vagyok.”

Schultz szerint akár a magyar közmédia is lehetne egy kortárs multimédiás platformokat működtető hálózat, „de ehhez kellenek a szavazatok, hogy le lehessen váltani ezt a kormányt, mert ez másképp nem fog megváltozni”. „Vagy ki kell erőszakolni”, vetette közbe Szabó, amit általános nevetés követett, majd cinikusan azt is hozzátette, hogy a közmédia influenszeresítése már meg is valósult nálunk, „csak nem vettük észre, amikor például Trombitás Kristóf a kitörésről beszélt. Szóval vannak nálunk is állami pénzen működő influenszerek”, utalt ezzel a kormánypropagandát elképesztő összegekért a felhasználók arcába toló Megafon állományára.

Németországban akkora hatása volt egy videónak, mint ha 20 napilap egyszerre írta volna azt, hogy az emberek ne szavazzanak a kereszténydemokratákra

Hogy mekkora hatása lehet egy ismert influenszernek, ha pontosan és tényszerűen tudósít, arra Neumann Rezo példáját hozta fel, aki eredetileg zenei és másokat viccesen kommentáló videóival lett híres Németországba. A Youtube-sztár egy héttel a 2019-es európai parlamenti választások előtt tett közzé egy 54 perces videót a Kereszténydemokrata Unió, A CDU pusztulása címen, amelyben azt állította, hogy a nagy pártok tönkreteszik „az életünket és a jövőnket”. A 247 hivatkozást tartalmazó videóban olyanokkal vádolta a kormányzó konzervatív szövetséget, hogy nem kezdenek semmit a globális felmelegedéssel, a gazdagoknak politizálnak és cenzúrázni akarják az internetet, valamint kifejezetten óva intett attól, hogy bárki a jobboldali-populista AfD-re szavazzon, mivel ők „csak rosszabbá tennék a világot”. A videót azzal zárta, hogy „mindig azt mondjátok, hogy a fiataloknak politizálniuk kell, de akkor birkózzatok meg azzal a gondolattal, hogy ők azt gondolják a politikátokról, hogy az egy nagy szar”.

Rezo videóját az első tizenegy napban több mint 13 millióan nézték meg, és akkora hullámokat vert, hogy 2019 májusában, az uniós választások után a CDU pártelnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy szabályozni kívánja a választási kampányok alatt az online térben elhangzó politikai véleményeket. Ez persze csak olaj volt a tűzre; Neumann szerint ennek az egy videónak akkora hatása volt, mintha 20 napilap egyszerre írná azt, hogy ne szavazzanak az emberek többé a CDU-ra.

Míg a CDU pusztulása 2019 legnézettebb videója lett a német Youtube-on, Rezo többi politikai témájú videója is népszerű volt: ezekben a CDU és az AfD mellett a szociáldemokrata SPD ellen is felszólalt, amit sokan a német zöld párt, a Szövetség '90/Zöldek melletti kiállásként értelmeztek. Az EP-választáson végül a CDU és az SPD is csúnyán leszerepelt (a kereszténydemokraták az öt évvel korábbi 35,4 helyett csak 28,9 százalékot értek el, a baloldali párt pedig 27,3 helyett 15,8 százalékot), a közvélemény-kutatásokon 12-13 százalékra mért AfD csak a szavazatok 11 százalékát gyűjtötte be, míg a Zöldek váratlanul erősen szerepeltek: 20,5 százalékos eredményével a második helyen zártak, és több mint a duplájára növelték szavazóik számát 2014-hez képest. Bár maga Rezo nem gondolja, hogy túl nagy hatása lett volna a végeredményre, a médiában Rezo-effektusként hivatkoztak a szavazóbázisok jelentős eltolódására.

Mi a hatásosabb, ha a tényekkel szembesítjük a nézőket, vagy ha az érzelmeikre hatunk?

A politikai pártok mellett a médiaszemélyiségek is egyre inkább az emberek elérésére használják a közösségi médiát, de Neumann szerint az újságíróknak továbbra is az a feladatuk, hogy a fiatalok nyelvén is értsenek, valamint folyamatosan ellenőrizzék a posztjaik valóságtartalmát. Szabó ezt kicsit másképp látja, szerinte a Jólvanezígy éppen azért könnyebb terep, mert „mi attól tudunk ilyen őszinték lenni, mert nem kötnek minket a tényeken alapuló újságírás semlegességre vonatkozó szabályai”.

A tények mellett az érzelmeknek is nagy hatásuk lehet, mondta ezt már Schultz, aki szerint Magyarországon felesleges a kormányzati propaganda tényeiről pontról pontra bebizonyítani, hogy milyen hazugságokat tartalmaznak, ettől nem fognak másképp gondolkodni azok, akik ezt el akarják hinni. Ehelyett „ha világnézetileg őszinte és jó tartalmakat terjesztesz, sokszor nagyobb hatást tudsz elérni, mint azok, akik azt mondják magukról, hogy ők függetlenek, objektívek, nincsenek értékeik, csak a tényeket ellenőrzik. Tehát én a hatásosság szempontjából a fact check típusú újságírásban abszolút nem hiszek, mert egy politikus eleve általánosságban beszél, túlzásokba esik, mert ilyen ennek a természete. Amúgy is, a politika egy érzelmileg átitatott dolog, ahol lehet kötődni személyiségekhez, ami akár lehet jó és értékes is, és nem valami olyasmi, amit meg kell próbálni kiirtani. Fake news mindig is volt, és nem harcolni kell ellene, hanem izgalmas, attraktív és befogadható tartalmakat kell készíteni.”

A közéleti csatornák sehol nem tudják elérni a nőket

Ha valamiben mégiscsak hasonlít a magyar helyzet a némethez, az az, hogy egyik ország közélettel foglalkozó online csatornái sem tudják a nőket elérni. „Hatalmas probléma, hogy elérjük a nőket. Ha vannak is a csatornáinkon női műsorvezetők, női csapatunk, vagy női témákat dolgoztunk fel, a Youtube-on nem lehet őket elérni. Próbáltunk már mindent, de semmi nem működik” – mondta a Qubitnek Neumann. Szerinte ennek az is az oka, hogy míg az Instagram vagy a Tiktok inkább nőközpontú, a Youtube-ot eleve sokkal több férfi használja, mint nő. „Tehát nemcsak a téma, hanem a platform is számít.”

Schultz szerint ugyanez a helyzet Magyarországon is, ahol a közéleti csatornák nézőinek több mint 70 százaléka 25 és 45 év közötti férfi: „Nagyon durván férfiak fogyasztják ezeket, még akkor is, ha nem nekik készülnek a műsorok. (...) Mivel az életstílus-tartalmak nagyon jól mennek az interneten, én most azzal próbálkozom, hogy ilyen tartalmakon keresztül juttassam el a követőimnek a közélettel kapcsolatos véleményemet.”

A politikai influenszerkedésnél elmosódnak a határok

A rendezvény talán legérdekesebb tanulsága, hogy a politikai influenszerkedésnél könnyen elmosódhatnak a határok: influenszerekből lehetnek politikusok, politikusból vagy újságírókból influenszerek, vagy éppen korábban életmóddal foglalkozó influenszerekből lesznek a közélet megmondóemberei.

Szabó szerint nincs is erre jobb példa, mint hogy a hazai politikai színteret éppen, ha nem is egy influenszer, de egy influenszer technikákat használó szereplő uralja. A Jólvanezígy műsorvezetője szerint Magyar Péter az influenszertüntetés utáni hullámot lovagolta meg, amiből egyre nagyobb és egyre több tüntetés lett, nemcsak Budapesten, hanem vidéken is. „Úgyhogy a legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy hátradőlünk, kérünk egy kávét, megnézzük, mi történik, és ha nem változik semmi, akkor újra ki lehet vinni ezt a tömeget, mert mi még mindig nem égtünk el. És ez szerintem nagyon fontos dolog, hogy az ember ne égesse el magát.”

Schultz szerint az, hogy mekkora lehet a politikai influenszerek befolyása a közéletre, persze fontos kérdés, de a végén mégiscsak ott tartunk, hogy egy választáson a pártok tudnak mozgósítani. „Szóval ilyen szempontból ez mindkét irányba egy keserű pirula: a pártok láthatóan nem tudnak betörni az influenszer térbe; míg az influenszerek sokszor azt tapasztalják, hogy van egy korlátja annak, amit el tudnak elérni, hiszen például amikor Puzsér Róbert influenszerként főpolgármester akart lenni, csúnyán elbukott.”