Demokrácia-e még Magyarország?
A demokrácia ünnepe, az egyébként rendkívül durva választási kampánnyal felvezetett és nagyjából sikeresen lezajlott EP- és önkormányzati választás sem homályosíthatja el, hogy Magyarország folyamatos lejtmenetben van az elmúlt 10-15 évben a legkülönbözőbb demokráciamutatókban. Folynak az Európai Unió 7-es cikkely szerinti eljárásai a magyar jogállamiság ügyében. Az EU Bíróságának friss, június 13-ai döntése 200 millió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert nem tartja tiszteletben az uniós jogszabályokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is számtalan ügyben marasztalja el Magyarországot különböző emberi jogi jogsértések miatt. Az Alaptörvény, a kormányzó pártok kénye-kedve szerint, a napokban tizenharmadszor is módosult. Mindez azt mutatja, hogy lehet aggódni a magyar demokráciáért, ami nem is biztos, hogy demokrácia: van, aki hibrid rezsimnek, van, aki vezérelvű demokráciának, és van, aki választási autokráciának nevezi a rendszert.
Tóth Gábor Attila alkotmányjogász szerint létezik egy sokkal erősebb és pontosabb meghatározás arra, ami nálunk zajlik: ez a nemdemokrácia. Azaz egy olyan rendszer, ami nagyon ügyesen álcázza magát demokráciának, de valójában nem az, mert a kevesek kontrollálatlan uralmát betonozza be a többség felett. „Még az öröklésen alapuló autokráciák is azt mondják magukról, hogy demokratikusak”, figyelmeztet Tóth Gábor Attila. De hogyan lehet észrevenni, ha kilóg a lóláb?
Az alkotmányjogász májusban az Oriold kiadónál megjelent könyvében, a Nemdemokráciában jelenkorunk autoriter hullámával és a legégetőbb hazai sorskérdéssel foglalkozik: vajon demokrácia-e még Magyarország? Sólyom László munkássága megalapozta az alkotmányos kereteket Magyarországon, de mára ezek a keretek elvesztek-e? A jog uralkodik a magyar politikán, vagy fordítva? Alkotmány-e egy olyan szabály, ami csak annyit mond, hogy minden hatalom az uralkodóé? Hobbes Leviatánjától és Behemótjától Kanton és Carl Schmidten át egyenes és nagyon rövid út vezet jelenünk égető közjogi problémáiig. Hogyan segít nekünk az eszmetörténet megértése abban, hogy tisztábban lássuk a jelent? Lehetnek-e az alkotmányos és liberális demokráciának alternatívái a diktatúrák, autoriter rezsimek és a nemdemokráciák? És persze van-e visszaút a nemdemokráciából a demokráciába?
A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt a magyar demokrácia állapotáról Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője faggatta. Tóth Gábor Attila alkotmányjogot, emberi jogokat és orvosi etikát tanít Debrecenben és Budapesten, oktat és kutat a Humboldt, a Freie, valamint a New School Egyetemen. Korábban a magyar alkotmánybíróság, később pedig az EU megbízásából a moldovai alkotmánybíróság tanácsadója volt. A szuverén.hu és a Fundamentum alapító szerkesztője, a TASZ alapító tagja, később elnöke is volt. Főbb megjelent munkái: Emberi jogok, Túl a szövegen, Életfogytig szabadláb, Constitution for a Disunited Nation, A jogok törvénye.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
(A címlapképen 2023. szeptemberi megválasztásukkor Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka alkotmánybírák a háttérben Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. Fotó: Németh Dániel, 444)
Hallgass bele ezekbe is: