Balázs Zsuzsanna és Pető Andrea új kötetében az illiberális család- és nőpolitika múltját, jelenét és lehetséges jövőjét vizsgálja. Mit ajánl a kormány az állítólag egyre több biztos női Fidesz-szavazónak, és mit kínál az ellenzék?
A kormány a gender szak betiltásától a CEU elűzésén át a kutatási források megnyirbálásáig folyamatosan szűkíti a társadalomtudomány mozgásterét, de ha a saját narratíváját kell erősíteni, például a szegénységet elrejteni, mégis szüksége van társadalomkutatókra.
Az illiberalizmus és a jobboldaliság hosszú múltra tekint vissza Magyarországon, pedig a régióban egyáltalán nem számít ördögtől való gondolatnak a nemzeti liberalizmus eszméje. Ungváry Krisztián a 11. Qubit Live-on ennek a történelmi okairól és a változás lehetőségeiről tartott előadást, ami most videón és podcastként is elérhető.
Van olyan, hogy egy nagyváros csődközelbe jut, de ami Budapesttel történik az elmúlt évtizedekben, arra Európában nem látni példát. A magyar GDP több mint harmadát megtermelő főváros gondjait a látszat ellenére nem annyira gazdasági, mint politikai tényezők szaporítják.
A 2023-as lengyel választások után felállt új helyzetben a kultúrharc új fejezete íródik. A Tusk-kormány belefogott az intézmények újrademokratizálásába, de ez nem megy konfliktusok nélkül – áttekintettük az elmúlt évek legfontosabb eseményeit.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év alatt igyekezett átírni nemcsak a múltat, hanem a jelen kultúráját is. Arrafelé erősebb volt a cenzúra, élesebbek a politikai harcok az intézmények körül, és most, a Kaczyński-rendszer után meglehetősen nehéz az újrademokratizálás is.
A jog uralkodik még a magyar politikán, vagy megfordult a helyzet? Alternatívái lehetnek-e a liberális demokráciának az autoriter rezsimek? A CEU és a Qubit közös podcastjában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt a magyar demokrácia állapotáról faggattuk.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
Az MCC hiába magánoktatási intézmény, 2020 óta annyi közpénzt kapott ajándékba, amennyit az állam a teljes magyar felsőoktatásra költ. Hogy jutottunk el az európai egyetemalapítási hullámoktól az ultrajobboldali ideológiai kiképző központok aranykoráig?
Az Orbán-rendszer nemcsak az öncélú hatalomszerzésről és a korrupcióról szól, hanem sokkal inkább egy jól meghatározható ideológia megteremtéséről és továbbadásáról – állítja Enyedi Zsolt, a CEU Demokrácia Intézetének professzora, aki szerint a rendszer alapvető célja, hogy ezt az ideológiát átültesse a gyakorlatba. Mi következik mindebből?
Miért ér annyit a demokrácia, hogy sokan az életüket adják érte? Milyen veszélyeket rejt az illiberalizmus, a populizmus és az autoritarizmus? Erről beszélt csütörtök este a Nádor utcában Michael Ignatieff, Thomas Carothers, Staffan I. Lindberg, Mieke Verloo és Marlene Wind.
A bizonytalan múlt és a még bizonytalanabb jelen természetes módon feltámasztja az emberben az igényt, hogy kapaszkodót találjon az életben. Kende Anna szociálpszichológus nemrég megjelent tanulmányában ezt az igényt és az erre adott illiberális választ járja körbe.
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.
Mi, magyarok, nehéz helyzetben vagyunk. A piacosítás negatív következményeit az elszenvedők nyakába varrták. A piacosított társadalom nemcsak a megélhetést tagadja meg ezektől az emberektől, hanem a méltóságot is. A nagyvárosból nézve a kisvárosiak nem elsősorban szegények, hanem mucsaiak, szexisták, idegengyűlölők és homofóbok lettek.