Miért szavaznak ennyien a Fideszre választásról választásra? Ez volt Hajnal Áron politológus legfrissebb tanulmányának központi kérdése, és a választókat befolyásoló tényezők között meglepő jelenségekre is bukkant a kutató.
Az autokrácia felé forduló államok a demokrácia látszatának fenntartása érdekében nem közvetlenül követik el a nemi alapú erőszakot, hanem megteremtik annak feltételeit, aztán elhárítják a felelősséget.
A jog uralkodik még a magyar politikán, vagy megfordult a helyzet? Alternatívái lehetnek-e a liberális demokráciának az autoriter rezsimek? A CEU és a Qubit közös podcastjában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt a magyar demokrácia állapotáról faggattuk.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
A családpolitikának fontos szerep jut az autokrata rezsimek legitimálásában és a tekintélyelvű uralkodókat támogató csoportok kiépítésében – derül ki egy most zajló kutatásból, ami Magyarország, Lengyelország, Oroszország és Törökország családpolitikai rendszereit hasonlította össze.
A magyar és a lengyel rendszert számos közös autoriter vonás jellemzi, csakhogy míg ott az oktatás él és virul, a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek a PISA-teszteken. Miért?
Hogyan jutottunk idáig, mi vethet véget egy autokrata rezsimnek, és mi vár ránk a következő négy évben? Aki válaszol: Valuch Tibor társadalomtörténész és Szűcs Zoltán Gábor politológus.
Kína gazdasági eredményei azt sugallhatják, hogy egy nem demokratikus berendezkedésű ország is lehet sikeres, de a létező példák azt mutatják, hogy az országnak csak három lehetősége van: vagy feltalálja a gazdag autokráciát, vagy lemásolja a szingapúri mintát, vagy demokratizálódik.