Magyar kutató részvételével fejtették meg a Tamás gyermekség evangéliumának legkorábbi változatát rejtő papirusztöredéket

Egy magyar kutató is részt vett annak a papirusztöredéknek a megfejtésében, amely a Jézus gyermekkoráról szóló Tamás gyermekség evangéliumának egy részletét rejti. A LiveScience keddi cikke szerint a görög nyelvű kézirattöredék a negyedik-ötödik századból való, ami azt az evangélium legkorábbi ismert változatává teszi.

„A töredéknek rendkívüli jelentősége van kutatási szempontból” – mondta az egyetem közleménye szerint Berkes Lajos, a berlini Humboldt Egyetem teológiai tanszékének oktatója és a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik német tudományos folyóiratban megjelent kutatás társszerzője.

A kézirat darabka, amelyet régóta a Hamburgi Állami és Egyetemi Könyvtárban őriznek a szakember szerint kék okból fontos: „egyrészt mivel a kormeghatározás alapján a negyedik-ötödik században készült, vagyis a legkorábbi változatról van szó. Emellett új információkat adott nekünk arról, hogy miként másolták le a szöveget”.

A fennmaradt töredék Jézus egy gyermekkori csodatételének történetét meséli el. „Jézus egy rohanó patak partján játszott, és tizenkét verebet formázott meg a sárban talált puha agyagból. Amikor nevelőapja, József megdorgálja, hogy miért csinál ilyeneket sabbat szent napján, az öt éves Jézus tapsol egyet és életre kelti az agyagfigurákat” – áll a töredékben.

Berkes a sokáig jelentéktelennek gondolt papirusz darabkát a belgiumi Liège Egyetemen szintén papiruszokkal foglalkozó Gabriel Nocchi Macedo segítségével vizsgálta. „Az ezen késő ókori görög nyelven írt másolat tanulmányozásából származó eredményeink megerősítik a jelenlegi vélekedést, miszerint Tamás gyermekség evangéliuma eredetileg görög nyelven íródott” – mondta Nocchi Macedo.

A 11 x 5 centiméteres papiruszdarab összesen 13 sor szöveget tartalmaz, soronként nagyjából 10 betűvel. Berkes szerint korábban azt gondolták, hogy a töredék valamilyen hétköznapi dokumentumból maradt hátra, például egy magánlevélből. A kutatóknak viszont feltűnt a szövegben a Jézus szó, majd a már digitalizált papiruszokkal történő összehasonlításból gyorsan kiderült, hogy egyáltalán nem mindennapi dokumentumról van szó. Az apokrif, vagyis a Bibliában nem szereplő evangélium másolata egy iskolában vagy kolostorban készülhetett egyfajta írásgyakorlatként, legalábbis erre utal a rajta lévő, egyenletlen sorokból álló, nem túl kifinomult kézírás.

„Izgalmas, hogy van egy új, korai kézirata ennek a szövegnek” – írta a LiveScience megkeresésére Simon Gathercole, a Cambridge-i Egyetem korai kereszténységgel foglalkozó professzora. „Autentikus abból a szempontból, hogy ténylegesen egy ókori kézirat töredéke, de ez nem jelenti azt, hogy tényleg elmeséli nekünk, hogy Jézus mit tett gyerekként” – vélekedett.