A 2017-ben feltárt rom valószínűleg fontos zarándokhely lehetett a hatodik században, de hogy ki lehetett az a mártír, akinek emelték, még nem derült ki, egy frissen indított weboldalon viszont legalább meg lehet nézni, hogyan nézhetett ki fénykorában.
Megóvja a jószágot a féregtől, megmondja, ki a boszorkány a faluban, előzi az ördögöt, szerencsét hoz a friss házasoknak, és alig létezik betegség, amit a babonák szerint ne gyógyítana: virágzik a bodza!
Miért működhet a kereszténydemokrácia politikai terméke, ha a magyar lakosságnak legfeljebb 15-20 százaléka vallásos? Miért jön kapóra a Fidesznek XVI. Benedek és az ellenpápának tartott Ferenc? Mit jelent egyáltalán az, hogy illiberális demokrácia? A Bibó István Szabadegyetem csütörtöki előadásán teológus, lelkész és ateista jogtudós szakértők vitáztak.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Az MTA-ELTE kutatói a keresztény vallásgyakorlás alakulására kíváncsiak, itt vannak a kérdőívek.
Élő miséktől izzik a Facebook, az előre rögzített húsvétvasárnapi istentiszteletek már az élesítésre várnak a Youtube-on, míg mások autóban nyernek feloldozást, és helikopterről kapják az áldást. Fotók a karantén miatt bevezetett kreatív vallási megoldásokról.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.
Finn egyházi szervezetek úgy döntöttek, ráfér egy kis pr a megbékélés és a megbocsátás eszméjére, ezért internetes kampányt indítottak, hogy a több tucatnyi macskaemotikon mellett legyen legalább egy emoji a megbocsátásra is.
Az indianai Notre Dame egyetem katolikus hagyományai számos kiemelkedő tudományos teljesítménynek szolgáltak támaszul, de épp ezek a tradíciók jelentik a legnagyobb kihívást a 21. század Amerikájában. Hogy lehet ma megfelelni ennek a hagyománynak?
Kik lehettek a sötétebb bőrű „fekete magyarok”, akiket István legyőzött, és a varégok, akiket letelepített? Ki volt az utolsó törzsfő, aki szembement István király keresztény államiságával? Hogy kaparintotta meg István Bécset a német-római császártól?
Már a 7. században elhangzott, hogy Allah akbar!, amikor az új hitüktől felvillanyozott arabok történelmük során először léptek fel egységesen, és egymás után hódították meg a perzsák, illetve Bizánc kezében lévő területeket. Hódításaikat csak Konstantinápoly volt képes megállítani.
Bizánc a 7. század elején élte át története egyik legnagyobb válságát. Két világ csapott össze: az egyik oldalon a keresztény Bizánc, a másik oldalon a perzsa Szászánida állam a zoroasztrizmus misztikus világával. Hogyan segítette mindez Mohamed eljövetelét?
A Szentatyának azzal a sorral van baja, hogy „ne vígy minket a kísértésbe” – ilyet szerinte Isten nem tesz, csak a Sátán. A Miatyánk reformja azonban nem a forradalmi újításairól hírhedtté vált katolikus egyházfő ötlete, de még nem is csak a 21. századi liberális klérusé.