Máris megvan a párizsi olimpia állóképességi versenyeinek abszolút bajnoka: a jó öreg szódabikarbóna
„Ha az ember elég régóta követi az atlétikát, akkor néhány verseny eredményéből rájön, hogy van valami, ami után kutatni érdemes. Persze a szupercipők az utóbbi években elvitték picit a fókuszt, és sokan olyan eredmények mögött is karbontalpat láttak, ahol valójában nem azt kellett volna, de ez most mindegy. Aki figyelte az idei szezon 800-as eredményeit, és volt szeme az ilyesmihez, az tudta, hogy itt van még valami a háttérben. Elég volt csak az elmúlt két-három Diamond League-verseny eredményeit megnézni” – írja Szabó Gábor, az Eurosport magyarországi főszerkesztője a sportcsatorna szerda reggeli posztjában.
A veterán sportújságíró mások mellett a francia L'Equipe július közepi anyagára hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy a Gyémánt-liga atlétikai versenysorozat legutóbbi párizsi seregszemléjén „a férfiaknál hárman futottak 1.42-n belül, ami még sosem fordult elő, az első nyolc helyezett futott egyéni csúcsot, megdőlt az algériai, a francia, a belga és a svéd csúcs is. Rá öt napra Monacóban mind a tíz célba érkező 1:44-en belül futott, az algériai Sedjati pedig tovább javította egyéni csúcsát (1:41:46 már, az örök világranglista harmadik legjobb ideje), a világbajnok Arop 1:43-on belüli idővel is csak 6. tudott lenni”.
Az alábbi videóból egyértelműen kiderül, hogy micsoda szédületes iramot produkált szinte a teljes mezőny:
„Úgy, ahogyan Sedjati fut az utolsó 100 méteren, úgy nem nagyon láttunk még futni senkit egy 800 méter végén” – kommentálja a fentieket Szabó. Mint írja, a férfi középtávfutóknál doppinggyanúra okot adó ugrásszerű javulás a női 800-asok elitjében tapasztalható, ahogy az összes olyan távon is, ahol az emberi teljesítőképesség ismert határait súroló erőkifejtés időtartama meghaladja a 90 másodpercet – vagyis a sportterminológiában állóképességinek aposztrofált versenyszámokban, az országúti kerékpározástól az úszásig egy sor más sportágban.
A tejsav lúgos bontása
Az Eurosport főszerkesztője szerint ugyanakkor nincs szó tiltott teljesítményfokozásról, a tömeges javulás tudniillik az egyetlen doppinglistán sem szereplő szódabikarbónának köszönhető.
A nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-hidrokarbonát, nátrium-bikarbonát, illetőleg kettedszénsavas szikeny neveken is ismert – egy bikarbonát- (HCO3-), és egy nátrium-ionból (Na+) álló NaHCO3 kémiai képletű – enyhén lúgos, vízben jól oldódó sóról eddig is tudható volt, hogy a humán szervezetre gyakorolt széles spektrumú hatása miatt évszázadok óta használatos mint
- gyomorégést megszüntető,
- emésztési zavarokat enyhítő,
- csuklást berekesztő,
- hajat és fejbőrt korpátlanító,
valamint egyebek mellett rovar- vagy csaláncsípés utáni viszketést elmulasztó csodaszer.
Ismert az is, hogy lúgos kémhatása miatt az orvosi szakirodalom máig felsorolja például bizonyos gyerekkori asztmatikus megbetegedések, illetve a kemoterápiás kezelések nem kívánt vesekárosító mellékhatásait mérséklő hatóanyagok között.
Biokémiai tulajdonságai okán a szódabikarbónával már évtizedekkel ezelőtt is próbálkoztak egyes sportolók és trénerek, mivel köztudott volt, hogy semlegesíti a fokozott izommunka hatására termelődő tejsavat, amely ugyan a legújabb eredmények szerint nem vált ki izomlázat, de túltermelése, illetve bomlása a görcsös mozgás, a bekötés néven is emlegetett elmerevedés, vagyis a be- vagy elsavasodás első számú felelőse. „A módszer mérsékelt sikerrel járt: ha a versenyzők eljutottak odáig, akkor kétségtelenül kevésbé savasodtak, ám mivel a szódabikarbóna hasmenést, puffadást, dehidratáltságot és hányingert okozott, legtöbben a rajtprocedúrát általában a WC-n voltak kénytelenek kibekkelni” – írja Szabó, aki szerint azonban úgy tűnik, hogy mostanra sikerül kidolgozni a vegyület hatékony dozírozását.
Dopping az, ami rajta van a doppinglistán
A nemzetközi szaksajtó, például a tekintélyes Runner's World magazin tavaly szeptemberben közzétett sajátélményes szerkesztőségi összeállítása részletesen ismertette a sporttudomány jelen állása szerinti élettani hatásokat, fiziológiai mechanizmusokat.
Az élsportolói körökben az exkluzív kozmetikumoknál megszokott kiszerelésben Bicarb System néven forgalmazott cuccot tartják a leghatékonyabb teljesítményfokozónak. A hírek szerint tízből nyolc topversenyző ezt használja.
Etikai dilemmát az jelent, hogy mint Szabó írja „ha nem bírja a gyomrod, akkor versenyhátrányba kerülsz. Betiltani azonban aligha fogják. Mégpedig azért, mert nincs nagyon miért. Semmi illegális nincsen benne ugyanis, csak hétköznapi anyagok és egy kis tudomány. (...) Hiszen az a dopping, ami rajta van a doppinglistán, ahogyan azt az áldott emlékű Frenkl Róbert tanította annak idején a Testnevelési Egyetemen.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: