Fény derült a sikoltó múmia titkára

Nem a balzsamozók hanyagsága miatt néz ki úgy a sikoltó múmia, ahogy – derült ki egy friss egyiptomi kutatásból. A két- és háromdimenziós CT-vizsgálatokból és a röntgenvizsgálatból az is kiderült, hogy a korra egyáltalán nem jellemző módon az ismeretlen nő belső szerveit nem távolították el, pedig az egyiptomi újbirodalom idején, amikor a nő élt, mindent eltávolítottak a testből, csak a szívet nem.

A múmiát 1935-ben találták meg Hatsepszut fáraónő egyik főépítészének, Szenmutnak a sírjában, de hogy kije lehetett az építésznek, azt nem sikerült megfejteni. Mivel úgy fest, mintha sikoltana, egyből vad spekulációk kezdtek el terjedni róla, a kutatók ezeknek akartak a végére járni – több más ókori rejtéllyel együtt, a mostani kutatás ugyanis csak a kezdete annak a projektnek, amiben több múmia halálának okait vizsgálják.

Ami a sikoltó múmia halálának okát illeti, arról csak elméletek vannak. Az kiderült, hogy az illető 48 év körüli lehetett, 155 centi magas volt és ízületi gyulladásban szenvedett, ahogy az is, hogy a balzsamozók annak ellenére, hogy nem távolították el a belső szerveket, nem végeztek hanyag munkát. A nőt egy fügelevelekből készült parókával és két skarabeuszgyűrűvel temették el, emiatt az sem valószínű, hogy sietve balzsamozták volna be, ráadásul a balzsammal sem spóroltak, drága és messziről származó borókát és tömjént is használtak hozzá.

Hirtelen halál

A kutatást vezető Sahar Saleem, a Kairói Egyetem radiológiaprofesszora szerint mindez azt jelenti, hogy a balzsamozók nem tudták becsukni a holttest száját, amiből Saleem arra következtet, hogy az ismeretlen nő szörnyű fájdalmak közepette halhatott meg, és azonnal beköszöntött nála a hullamerevség: nem csak úgy néz ki, mintha sikoltana, hanem nagy valószínűséggel az arca az utolsó sikolyba dermedt. Ezzel nem mindenki ért egyet: Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa szerint valószínűbb, hogy vagy a temetésbe csúszott valami hiba, vagy már a sírboltban történhetett valami, de azt kizártnak tartja, hogy a balzsamozáshoz szükséges 40 nap alatt ne próbálták volna valahogy kicsinosítani.

Stuart Hamilton patológus szerint a halál pillanatában beálló hullamerevség elképzelése önmagában is ellentmondásos, és bár nem zárja ki, hogy egyes esetekben valóban előfordulhat, ő maga egyetlen bizonyított esettel sem találkozott. Nem mindenki ilyen megengedő, Paul J. Bedford igazságügyi orvosszakértő szerint például nem is létezik ilyesmi. Régi mítoszról van szó, egy 1898-ban megjelent cikkben is „régóta ismert” jelenségként hivatkoztak rá, de mint az előbbiek is mutatják, ennek ellenére nem sok bizonyítékot lehet találni rá.

Saleem és társai ennek ellenére nem csak az ismeretlen nőről, hanem Meritamon királynéról is azt állítják, hogy azonnal beállt nála a hullamerevség: nála a halál okaként egy hirtelen bekövetkezett szívrohamot állapították meg, a múmiája pedig a most vizsgálthoz hasonlóan nyitott szájjal került elő.