3500 éves kínai múmiákon találták meg a világ legöregebb sajtját
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
A Milánói Egyetem kutatói mumifikálódott agyszövetekben azonosították a kokacserje pszichoaktív hatóanyagát.
A kutatók szerint a hullamerevség egy ritka, gyorsan beálló fajtája miatt a balzsamozók nem tudták becsukni a holttest száját, ezért néz ki úgy, mint ha kiáltana. Nem mindenki ért egyet az elmélettel.
Az 1600-2700 éves leletek rámutathatnak az ókori Egyiptomban uralkodó betegségekre is, több nőnél például medencecsont-sérülés nyomait találták.
San Bernardóban a hatvanas évek óta kerülnek elő spontán módon mumifikálódott holttestek. A jelenség okairól több elmélet is született, a legújabb minden eddiginél meggyőzőbbnek tűnik.
A 221 vizsgált múmia 92 százaléka maláriás volt életében.
A csaknem ötezer éves holttest a friss vizsgálatok szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, mielőtt tizenévesként a déli mezőgazdászok közé érkezett volna, akik később feláldozták.
A terület régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű: az óriási nekropoliszban több dinasztia is temetkezett. Most a római korból kerültek elő maszkok.
Több mint 2500 éve úgy volt páviánalakú istenük az ókori egyiptomiaknak, hogy az állat nem volt őshonos a birodalom területén. Most DNS-elemzéssel eredtek a rejtély nyomába.
A 14-15 éves inka lányt feláldozták egy szertartáson, holttestére csak 500 évvel később talált rá egy amerikai régész az Andok csúcsai közt.
A limai lelőhelyen előkerült múmiát még azelőtt temethették el, hogy az inkák megérkeztek volna a területre, vagyis az Ichma-kultúra tagja lehetett.
Méhviasz, különböző növényi olajok, gazdag állati zsírok, tűlevelű fák gyantája és még bitumen is szerepelt a balzsamreceptben, illatát pedig a vaníliára emlékeztető kumarin adta.
Korábban azt hitték, hogy világos bőrű volt, és a jégben töltött 5300 év alatt barnult meg. Egy friss genetikai vizsgálat szerint életében is hasonlóan kreol bőrű volt, mint amilyen a gleccsermúmia most.
A lindow-i embert megfojtották, agyonverték és átvágták a nyakát, a tollundi embert kötéllel a nyakán, sapkában dobták a mocsárba. A tökéletesen, gyomortartalmukkal együtt konzerválódott holttestek aranybányát jelentenek a régészeknek és a kultúrtörténészeknek.
A Hekasepesz nevű férfi 4300 éves múmiáját rejtő sírhelyre a Dzsószer-féle lépcsős piramis közelében találtak rá, egy 15 méter mély akna legalján.