Dél-Amerikából származó múmiákról készítettek 3D CT-felvételeket, így rekonstruálni tudták, hogyan haltak meg: egy fiatal férfit fejbe vágtak, majd hátba szúrtak, egy másiknak pedig eltörték a nyakát.
A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.
A bizarr lényt háromszáz éve egy templomban őrzik, most a szerzetesek megengedték a kutatóknak, hogy CT-felvételeket készítsenek róla. Úgy tűnik, hogy valaki egy hal farkából, egy majom törzséből és emberi hajból barkácsolta össze a hableányt, amelynek a szerzetesek gyógyító erőt tulajdonítanak.
A palermói kapucinusok által kiállított 163 gyerekmúmia között vannak, akik úgy néznek ki, mintha csak aludnának, mások műszemekkel merednek a látogatókra. Az 1534-ben letelepedett szerzetesek Isten művének vélték, amikor rátaláltak a felismerhető arcú, természetesen mumifikálódott holttestekre.
A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.
A belső-ázsiai sivatag forró, száraz és sós környezetében hajjal és ruhával együtt fennmaradt múmiákról sokáig azt tartották, hogy a mezőgazdasági technológiákat terjesztő európaiak maradványai, de most 9000 évre visszavezették a származásukat, és csak Szibériáig jutottak.
Korábban azt hitték, hogy egy férfi pap holttestét őrzik az egyiptomi gyűjteményben, az újabb vizsgálatok után azonban kiderült, hogy a múmia nő, és halálakor állapotos volt. Ez az első ilyen lelet a világon.
A Koppenhágai Egyetem egy egyiptológusa megfejtette a louvre-i és a carlsbergi papiruszt. Kiderült, hogy a 3500 éves iratokban a múmiák arcának bebalzsamozását is leírták, ez mindössze a harmadik eredeti egyiptomi forrás, amiben a mumifikálás mesterfogásaival foglalkoznak.
A négyes számú Hawara-múmia nem középkorú nő volt, ahogy azt a szarkofágra festett kép sugallta. A röntgendiffrakciós vizsgálat egy különös tárgyat is kimutatott a holttest mellett.
Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.
Lehet, hogy 5300 éves, de még mindig tud újat mutatni.