A valaha volt legnagyobb csillagszínkép-gyűjteményt állították össze magyar kutatók

Az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport és a Space Telescope Science Institute (STScI) kutatói Mészáros Szabolcs vezetésével hozták létre a James Webb űrtávcső (JWST) hivatalos elméleti csillagszínkép-gyűjteményének legújabb kiadását, amely a valaha elkészített legnagyobb ilyen adatbázis – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján hétfőn publikált közleményben.

Az ismertető szerint az űrteleszkópok „kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen az objektumokról érkező fény hullámhossz szerinti felbontása, a színképek rögzítése”, vagyis „egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis”.

A JWST NIRSpec és MIRI nevű műszerei képesek az észlelt objektumok színképének felvételére, amelynek elemzésével meg lehet határozni a fizikai jellemzőiket
photo_camera A JWST NIRSpec és MIRI nevű műszerei képesek az észlelt objektumok színképének felvételére, amelynek elemzésével meg lehet határozni a fizikai jellemzőiket Fotó: MTA

Az adatbázis egyik legfontosabb újítása a csillagok légkörében kialakuló molekulák által létrehozott abszorpciós sávok modellezésének kiterjesztése: „A korábbi adatbázisban szereplő 12 molekula helyett már 23 molekula (AlH, AlO, C2, CaH, CaO, CH, CN, CO, CrH, H2, H2O, FeH, MgH, MgO, NaH, NH, OH, OH+, SiH, SiO, TiH, VO) vonalait vették figyelembe a számításokban. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy ezek a molekulák mennyit nyelnek el a csillagok fényéből a hullámhossz és a csillagok hőmérsékletének függvényében. A legtöbb molekula csak az 5000 kelvinnél hűvösebb csillagok színképében hoz létre abszorpciót, viszont ebben a tartományban jelentős szerepük van a csillagok spektrumának alakításában. Az új színképekben összesen 98,4 millió, abszorpciót okozó elektronátmenetet vettek figyelembe, ez közel ötször annyi, mint amennyit a 2017-es színképekben használtak”.

A csillaglégkörben keletkező molekulák elnyelési sávjai a hullámhossz és a csillag hőmérsékletének függvényében – a piros területek jelzik a legerősebb abszorpciót
photo_camera A csillaglégkörben keletkező molekulák elnyelési sávjai a hullámhossz és a csillag hőmérsékletének függvényében – a piros területek jelzik a legerősebb abszorpciót Fotó: MTA

Az MTA honlapja szerint az eredményeket részletező, az arXiv oldalain publikált szakcikket elfogadta közlésre az Astronomy and Astrophysics folyóirat.

Az adatbázis létrehozásában az STScI és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársain kívül a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, illetve a Szegedi Tudományegyetem kutatói és hallgatói is részt vettek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás