Potenciálisan lakható bolygót találtak a Földtől száz fényévre lévő TOI 700 rendszerben
A TOI 700 e névre keresztelt bolygó már a második észlelt égitest, ami a rendszer lakhatósági zónájában helyezkedik el.
A TOI 700 e névre keresztelt bolygó már a második észlelt égitest, ami a rendszer lakhatósági zónájában helyezkedik el.
Épp egy éve, 2021. december 25-én indult útnak a James Webb űrteleszkóp, és már az első felvételei is kisebb szenzációt keltettek. Íme 15 lenyűgöző fotó az elmúlt év terméséből csillagok születéséről, távoli galaxisok spirálkarjairól és a Teremtés oszlopairól.
A planetáris köd három vagy négy csillag tevékenységének eredménye, és ebben még nincs is benne egy fényes, szintén a rendszer részét képező csillag. Molnár László csillagász szerint már ez az egy eredmény is azt bizonyítja, hogy az űrteleszkóp a csillagászat új zászlóshajója.
A Szaturnusz legnagyobb holdját különleges figyelem övezi, mivel a Naprendszerben nincs még egy hold, amely vastag légkörrel, folyékony tengerekkel és folyókkal is rendelkezik.
Először találtak kén-dioxidot exobolygó légkörében, ami aktív kémiai folyamatokra utal, hiszen a molekulát a központi csillag fénye hozza létre.
A GLASS-z12 az ősrobbanás után mindössze 350 millió évvel keletkezhetett, vagyis 450 millió évvel idősebb, mint a mi galaxisunk, a Tejútrendszer.
A nagyon fiatal, alig 100 ezer éves protocsillag a körülötte lévő gáz- és porfelhőkkel együtt azt is megmutatja, hogyan nézhetett ki a Nap és a Naprendszerünk nem sokkal a születésük után.
A teleszkóp nemrég még csillagoktól ragyogó képet mutatott a Sas-ködben található Teremtés Oszlopairól, most azonban a másik kamerájával készült felvételt is kiadták, amelyen leginkább dementorokra emlékeztetnek a gázfelhők.
A Hubble legendás felvételénél is sokkal élesebb képet lőtt a JWST a gáz- és porfelhők övezte bámulatos csillagbölcsőről.
A Wolf-Rayet 140 két csillaga nyolcévente olyan közel kerül egymáshoz, hogy a csillagszeleik összeütköznek, a nyomás hatására pedig porgyűrűk válnak le.
Először figyelte meg egy időben ugyanazt a célpontot a NASA két nagy űrteleszkópja, és a közös vizsgálat a különböző műszerek összjátéka miatt teljesebb képet adhat a DART misszió hatásáról.
Az űrteleszkóp infravörös képein minden eddiginél jobban kivehetők a Neptunusz gyűrűi, de a fényes metánjégfelhők mellett a bolygó különös holdja, a szinte csillagként ragyogó Triton is lenyűgöző látványt nyújt.
A Mars körül keringő űrszondák csak a bolygó kis területeiről képesek felvételt készíteni, a James Webb most távolról mutatott teljes képet a marsi légkörről.
A teleszkóp egyszerre ad képet a Cartwheel-galaxis múltjáról, jelenéről és jövőjéről, és a Hubble űrtávcső felvételéhez képest jóval részletesebb, hiszen a James Webb infravörös eszközeivel átlát a csillagokat elrejtő kozmikus por nagy részén.
A Földtől 290 millió fényévre található galaxiscsoport, különös csillagköd és lélegzetelállító planetáris köd is látható az űrteleszkóp elsőként készített felvételein.
A Földtől 1150 fényévre található gázóriás eddigi megfigyelései ilyen jelekre nem utaltak, ami bizonyítja az új teleszkóp kivételes képességét a távoli objektumok, így akár a potenciálisan lakható bolygók légkörének vizsgálatára.
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
A NASA szerint az űrtávcsőnek nincs komoly baja, így továbbra is július 12-re várják a JWST által alkotott első hivatalos képet.
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Miután összeállt a 18 elemből álló óriási főtükre, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja egy tőlünk 2000 fényévre található csillag ragyogását örökítette meg, de a háttérben további csillagok és galaxisok százai tűnnek még fel.
A 21. századhoz méltóan elsőként saját magát fotózta a tavaly december végén útnak indított űrtávcső. Mentségére szóljon, hogy egyelőre még a lencséit kalibrálják a tudósok.
A valaha készült legfejlettebb és legdrágább űrtávcső egy hónappal a kilövése után 2022. január 24-én, magyar idő szerint este nyolc körül fejezi be utolsó manőverét, amellyel elfoglalja végsőnek szánt pozícióját a mélyűrben.
Két héttel indítása után véget ért a hatlépcsős kicsomagolási folyamat, és kinyílt a 6,5 méteres, 18 elemből álló aranyszem, vagyis az eszköz főtükre. A műszerek kalibrálása még öt hónapot vesz igénybe, aztán kezdődhet az eddigi legambiciózusabb projekt az univerzum titkainak feltárására.
Már csak a főtükör kicsomagolása van hátra, és megkezdheti az univerzum kezdeteinek feltárására és a lakható bolygók felkutatására irányuló munkáját a világ valaha volt legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja.
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.
A James Webb űrteleszkóp kilövésének élő közvetítése során csak szaggatott, pixeles képeket láttunk a fontos eseményről, de az Európai Űrügynökség most megosztotta az eredeti felvételeket a 10 milliárd dolláros csodáról.
Karácsony első napján már kedvezett az időjárás a Hubble utódjának tartott űrtávcső kilövéséhez, így a James Webb megkezdheti az univerzum és a Földhöz hasonló bolygók felfedezését.
December 22-én kezdetét veheti a küldetés, amelyre a csillagászok lassan két évtizede várnak. Ha minden rendben megy az indítás és a kockázatos első hónapok során, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.