Az adatbázis egyik legfontosabb újítása a csillagok légkörében kialakuló molekulák által létrehozott abszorpciós sávok modellezésének kiterjesztése.
A Sas-ködben található ikonikus csillagközi por- és gázképződmény mélyére vezető videóból az is kiderül, miért van szükség egyszerre két nagyon erős űrtávcsőre, a Hubble-re és a James Webbre is.
Az első kalkulációk szerint a JADES-GS-z14-O az ősrobbanás feltételezett időpontja után 300 millió évvel már létezett.
Az univerzum egyik legikonikusabb objektumába belezoomolva a csillagköd kisebb struktúrái is megmutatták magukat.
A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
Születő és haldokló csillagok, szétfeszülő spirálgalaxisok, ragyogó bolygók sosem látott gyűrűi és egy kozmikus kérdőjel – a James Webb idén sem pihent, mi meg csak keressük az állunkat.
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
A James Webb és a Hubble űrtávcsövek a látható fény és az infravörös képek egyesítésével tárják elénk a kiszemelt galaxishalmaz részleteit.
Az Orion-ködben több tucat Jupiter méretű objektumot fedeztek fel, ezek azonban nem keringenek egyetlen szülőcsillag körül sem, tehát nem nevezhetők bolygónak. Új csillagászati kategóriát vezettek be az elnevezésükre, ez a Jumbo.
A Hubble-állandó különböző értékeiből adódó feszültséget, a kozmológia egyik legnagyobb rejtélyét azonban nem sikerült megoldania.
Nem a Mézga család igyekszik felvenni a kapcsolatot MZ/X-szel, ez csak az M51 spirálgalaxis, vagyis az Örvény-köd.
A haldokló csillag körül kialakult planetáris köd bonyolult struktúráit eddig nehezen tudták magyarázni, de az infravörös felvételeken ott rejlik a megoldás.
A tőlünk 370 fényévre található PDS 70 bolygóképző korongjában szilikátokat és vízgőzt is találtak, amelyek együtt képesek lehetnek a Földhöz hasonló bolygókat alkotni.