Minden eddig ismertnél ősibb galaxist fotózott a James Webb
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A hozzávetőlegesen 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után mindössze 300 millió évvel jöhetett létre az a JADES-GS-z14-O néven lajstromba vett galaxis, amelyet a James Webb űrteleszkóp infravörös tartományban készült felvételein azonosítottak Harvard Egyetem asztrofizikusai – írja a BBC.
Az első becslések szerint mindössze 1600 fényév átmérőjű ősi galaxist rendkívül fiatal csillagok alkothatják.
A James Webb fedezte fel még 2022 végén az ősrobbanásnál mindössze 325 millió évvel idősebb JADES-GS-z13-0 galaxist is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kolosszális galaxishalmazok tárulnak fel a Euclid űrtávcső káprázatos új felvételein
Az Európai Űrügynökség által csütörtökön közzétett öt, különböző objektumokról készült felvétel a kutatók szerint igazolja a sötét anyagot és sötét energiát kutató Euclid példa nélküli képességeit.
Egy éhes fekete lyukat és az első csillagokat rejtheti a James Webb űrtávcső által vizsgált extrém ősi galaxis
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
A 9 milliárd fényév távolságban felfedezett ősi galaxis olyan, mintha a korai Tejútrendszer tükörképe lenne
A James Webb űrteleszkóp felvétele azt az állapotot rögzíti, amikor a világegyetem a jelenlegi korának nagyjából egyharmadánál tartott.