Áttörő kutatásban mutatták ki, hogy valójában a tudatánál van a mozdulatlanul fekvő, reakcióképtelen betegek negyede
Egy úttörő nemzetközi kutatásban kimutatták, hogy azoknak a súlyos agysérülést szenvedő betegeknek, akik képtelenek mozogni vagy bármilyen fizikai formában reagálni a környezetükre, legalább a 25 százaléka valójában tudatánál van. Az egyedülálló vizsgálat során bizonyították, hogy bár ezek a páciensek nem tudtak fizikailag válaszolni a kérdésekre (akár egy hüvelykujj felmutatásával sem), de következetesen agyi aktivitást mutattak, amikor arra kérték őket, hogy képzeljék el magukat mozgás közben.
A New York-i Cornell Egyetem orvosi karának neurológus professzora, Nicholas Schiff elmondta, hogy a felfedezés rávilágít az elmúlt években óriási fejlődésen keresztülment agy-számítógép interfészek fontosságára, hiszen az agyi implantátumok visszaadhatják az ilyen betegeknek a kommunikáció képességét.
A New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban közzétett tanulmány szerint 353 olyan beteget vizsgáltak, akik valamilyen fizikai trauma, szívroham vagy sztrók következtében szenvedtek agysérülést. Közülük 241-en nem tudtak reagálni a sztenderd tudatossági tesztkérdésekre, míg 112-en igen. Az alanyokon fMRI- és EEG-vizsgálatokat végeztek, hogy kimutassák az agyi aktivitásukat, miközben arra kérték őket, hogy képzeljék el magukat teniszezés, egy egyszerű kézgyakorlat és hasonló tevékenységek közben.
A kutatók meglepetésére a fizikailag válaszképtelen betegek 25 százaléka mutatott következetes agyi aktivitást, ami a kognitív motoros disszociációnak nevezett állapotra utal – ez azért is jelentős arány, mert még a válaszképesnek minősített páciensek közül is csak 38 százaléknyian mutattak következetes agyi aktivitást.
Bár nem ez az első kutatás, amely a nem reagáló betegeknél kognitív motoros disszociációt mutatott ki, de messze ez a legnagyobb és legátfogóbb vizsgálat, és az első, amelyet több ország több különböző intézményében végeztek. A kutatók megállapították, hogy a fiatalabb, a traumás sérülésekkel rendelkező és az agysérülésükkel hosszabb ideje együtt élő betegek csoportjai a legkitettebbek az öntudatuk elvesztésének – ám az okok felfedéséhez további vizsgálatokra van szükség.