Négy rangos egyetem kutatói szerint akkor is érdemes felkészülni arra, hogy mit tehetünk, ha öntudatra ébred egy AI-rendszer, ha ezt sokan elképzelhetetlennek tartják.
A súlyos agysérülést szenvedő betegek 25 százaléka következetesen agyi aktivitást mutatott, amikor arra kérték őket, hogy képzeljék el magukat mozgás közben.
A tudatosság a filozófia és az agykutatás egyik legrégebbi rejtélye, de mibenlétére egyik tudományágnak sem sikerült megnyugtató magyarázatot adnia. Tényleg babona lenne a tudat, és ha nem babona, akkor ez azt jelenti, hogy van lelkünk?
Egy bécsi kutatópáros szerint a kutyák is megérthetik a fizika alapvető törvényeit, és igen elcsodálkoznak, ha valami nem azoknak megfelelően történik.
Egy új törvény szerint a házi- és vadállatokat is megilletik azok a jogok, amelyek a tudatos, érző lényekre vonatkoznak, így mostantól például egy válás után a kutya érzelmi életét is figyelembe kell venniük a döntéshozóknak. A törvényt csak a Spanyol Vadászszövetség egykori elnöke ellenezte, aki szerint ez dehumanizálja az embereket.
Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.